CH3OH. A nagyvilágban nagyon sokan a hidrogéngazdaságot tekintik a jövő útjának. De ezzel sok a probléma. A hidrogént ugyanis nehéz tárolni. Bár autók üzemanyagaként is használható, de tárolása nagy nyomáson és igen alacsony hőmérsékleten oldható csak meg. Vagy oly módon, hogy bizonyos idő után a tankból elillan az üzemanyag. "Sok mindent meg lehet csinálni, de kérdéses, hogy milyen áron." Oláh György nem tartja reális alternatívának a hidrogénen alapuló gazdaságot. "Új infrastruktúra kell hozzá. Le kell cserélni a teljes kúthálózatot. A metanollal ilyen gond nincs." Kémikusként pedig különösen nehézkesnek tartja a hidrogén kezelését. "Van egy kis probléma: a hidrogén szerelembe esett az oxigénnel, és bárhol találkoznak, azonnal egyesülnek." Ez már az idén hangzott el a Műegyetemen. De mással is meglepte az érdeklődőket. Azt már eddig is tudhattuk, hogy a metanol ideális helyettesítője lehet a benzinnek. De miből lehet annyi metanolt előállítani? A válasz egyszerű: a levegőből. "Mert mi van a levegőben? Vízgőz, még a száraz helyeken is. Nitrogén és szén-dioxid." Ezeket az értékes anyagokat mind föl lehet használni - mondja a professzor.
A világ egyik problémája az energiaéhség, a másik a globális felmelegedés, amit a légkörbe került megnövekedett szén-dioxid-mennyiség okoz. Oláh György vadonatúj szabadalma a szén-dioxidnak a levegőből való kivonásáról szól. Ebből a szén-dioxidból viszonylag egyszerű eljárással lehet metanolt készíteni. Amivel autókat lehet hajtani, vagy fűteni, esetleg áramot fejleszteni. Természetesen ez is szén-dioxid-kibocsátással jár, de ez már egy körfolyamat része. Nem növeli a légkörbe kerülő szén-dioxid-mennyiséget. "Metanolból és egy nitrogéntartalmú egyszerű vegyületből proteineket lehet készíteni. Erre már volt példa eddig is. Ez pedig állati tápanyag lehet. A franciák majd jó szószokat kevernek hozzá, hogy ehető legyen! Izlandon épül az első szén-dioxidon alapuló metanolgyár. És Kínában is, ahol a méretek ebben is grandiózusak. Több mint kétmillió tonna évente. "Ezek nem kis vállalkozások - mondja Oláh György. "Ez nem mese! Ma ez történik. Metanolból szintetikus szénhidrogéneket készítenek. Ez ma a nagyipari megvalósítás útjára lépett." Minden terv, elképzelés, szabadalom a gyakorlat próbáját is ki kell hogy állja. Amikor szükségszerűen az is kiderül, mennyibe kerül az új eljárás. Nem fogyaszt-e több energiát, mint amennyit nyújtani tud. És - mint mindenhez - a metanol előállításához is energia szükségeltetik. "Mi - mondja a professzor önmagáról és munkatársairól - nem vagyunk energiafejlesztők, csak energiagyűjtők, -szállítók és -felhasználók. De az emberiségnek nem kell energiakrízissel számolnia. A napsugárzás kimeríthetetlen energiát jelent. Csak össze kell gyűjteni és fel kell használni!"
A beszélgetés végén Oláh György rám néz, tán érzi, hogy sok minden hangzott el nekem egyszerre: "Remélem, elég egyszerűen mondtam el mindezt." - Persze - mondom -, még én is megértem, aki nem értek a kémiához. - Igen - mondja Oláh György -, remélem, hogy tán még a politikusok és az olajlobbi is megértik.
Tóth Ákos Gábor