A GfK HealthCare elmúlt három évben elvégzett vizsgálatai alapján jól látszik, hogy Magyarországon a 15 év feletti lakosság 41 százaléka szenved olyan krónikus betegségben, amelyről tud - mondta el Lantos Zoltán egészséggazdasági szakértő, a társaság ügyfélkapcsolati igazgatója. Korcsoportonként vizsgálva is nagyon magas ez az arány. Már a 15-18 éveseknek 26 százaléka érintett, a 60 év felettiek körében pedig 84 százalék ez az arány. Különösen aggasztónak tűnik, hogy már a fiatal korcsoport hat százalékánál is megjelenik a magasvérnyomás-betegség. A 40-49 évesek körében már ez vezeti a betegségek listáját, ezt követi az ízületi gyulladás és a migrén 13-12 százalékos aránnyal. A 60 év felettiek többsége szenved a magas vérnyomástól, az ízületi gyulladás pedig a negyedüket érinti.
Emellett - hangsúlyozta Lantos - sok, legalább egymillió olyan beteg is van, aki nincs tisztában állapotával, nem tud arról, hogy valamilyen betegsége van. Az, hogy egy betegség felfedezési, majd kezelési aránya mekkora a lakosságon belül, a GfK Hungária vizsgálatai alapján összefügg az adott betegség ellátórendszerének állapotával is. A magasvérnyomás-betegség és a diabétesz esetében a betegek 90 százaléka tudja magáról, hogy beteg, azonban a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) esetében csupán 50 százalékot tesz ki ez az arány. A hipertónia és a diabétesz esetében jól szervezett, kiterjedt ellátóhálózat biztosítja a betegek kezelését és gondozását, míg a COPD kezelésének rendszere egyelőre fejlesztésre vár. A ma elismerten legmostohább helyzetben lévő pszichiátriai ellátóhálózathoz tartozó két kórkép, a szorongás és a depresszió esetében pedig csupán a betegek 30 százaléka tud arról, illetve fogadja el, hogy beteg.
A krónikus betegek legnagyobb része elméletben tudja, hogy állapota elsősorban az életmódjától függ, azonban a mindennapi gyakorlatban mégis keveset tesznek saját egészségükért. Saját bevallásuk szerint csak minden második megy el rendszeresen orvoshoz, kétharmaduk szedi kisebb-nagyobb rendszerességgel a gyógyszerét, harmaduk változtat a táplálkozásán és mindössze egytizedük igyekszik csökkenteni a stresszt - tette hozzá Lantos, aki szerint az adatok azt mutatják, hogy az egészségügy többet igyekszik tenni az emberek egészségéért, mint legtöbbjük saját magáért. Ezt a terhet azonban - nyomatékosította - az egészségügy nem képes tovább viselni.
