Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sokszor, sokak szájából elhangzott már, mégis ideje komolyan vennünk azt a kijelentést, hogy a válság nemcsak veszély, hanem egyben lehetőség is. Lehetőség arra, hogy Magyarország definiálja önmagát, meghatározza azokat a húzóágazatokat (amelyek kijelölése egyébként már mind a Gyurcsány-, mind a Bajnai-kormány alatt megtörtént), amelyekre hosszú távon építve országunk nemzetközi versenyképessége kialakítható, illetve (mint a gyógyszeripar esetében) megőrizhető. A meghatározáson azonban túl kell lépni és szektorspecifikus döntésekkel segíteni a termelékenységet és ezáltal munkahelyeket teremteni és megőrizni.
A gyógyszeripar nem ismer rövid távú megoldásokat, hisz itt akár 12-15 év is eltelhet, míg az ötletből kész termék lesz. Ebből következően a ciklikusság sem jellemző a farmára, jóval rezisztensebb a válságra nézve, mint például a gépjárműipar vagy az építőipar. Ezért és az export, valamint innováció intenzitásának köszönhetően lehet a magyar gazdaság kitörési pontja. A nemzetközi szinten elismert magyar gyógyszeripari cégek jelenleg is több mint 15 ezer embert foglalkoztatnak, a hazai nem állami kutatás-fejlesztésnek pedig ez a szektor adja a legnagyobb hányadát.
De kérdem én, ha ennyire kézenfekvő, hogy ennek az országnak az egyik támasza az évszázados múltra visszatekintő gyógyszeripar lehet, akkor miért pont ezt az ágazatot nyirbálják rendszeresen? A válasz mindig az, hogy mert itt van pénz. Csakhogy a pénz elköltésének a mikéntje az ország szempontjából nagyon nem mindegy. A sanofi-aventis/Chinoin az elmúlt másfél évtizedben több mint 150 milliárd forintot fektetett be és hozott az országba olyan gyógyszerkutatási projekteket, amelyekben magyar kutatók, tudósok dolgoznak. A jövőben ez kerülhet veszélybe, hisz például a magasan kvalifikált kínai, indiai szakemberek is el fogják tudni végezni a kutatásokat, és egy olyan nemzetközi vállalat, mint a sanofi-aventis a válságtól függetlenül is érdekelt a költségracionalizálásban. Ezáltal viszont a magyar innováció kerül veszélybe, ami előbb-utóbb a gyártásra is hatással lesz.
Az elkészült gyógyszeripari és biotechnológiai akcióterv rövid és hosszú távú intézkedései felismerték a problémát, de tüneti kezelésük mellé elengedhetetlen egy egymásra épülő, segítő stratégiarendszer, ami a fenntartható növekedésen túl a gyógyszergyártás piaci jövőbe vetett bizalmát szilárdítaná meg. A gyógyszer-gazdaságossági törvény módosításának elfogadásával a rövid távú cselekvési terv ugyan korrigálható, de az innováció erősödése, a kutatási és a fejlesztési konjunktúra az adózási szabályrendszer megreformálásával érhető csak el.
A gazdasági mutatókon túl egyvalami fontosabb: a magyar betegek életminőségének javítása. Márpedig ez kutatás-fejlesztés nélkül, gyógyszereink innovációja nélkül elképzelhetetlen.
Az innováció életeket menthet, mi pedig világszínvonalú tudástőkével rendelkezünk. A jövőre 100. születésnapját ünneplő sanofi-aventis/Chinoin szeretne az ország aktív partnere maradni a kutatás-fejlesztés intenzitásának megtartásával és nép-egészségügyi programokban való aktív részvétellel, valamint az állami költségvetéshez adott részünkkel. Közös jövőnk azon alapszik, hogy milyen megoldásokat dolgozunk ki a lakosság egészségügyi állapotának javítására és az ország gazdaságának fejlesztésére. A mi bizalmunk töretlen, de ennek kölcsönösnek kell lennie.
