A bankok hitelezési hajlandósága a válság hatására erőteljesen csökkent. Úgy tűnik azonban, hogy ez nem vonatkozik minden területre, az egészségügy finanszírozásánál sokszor nem a bankok jelentik a fő akadályt. Az MKB tapasztalata szerint az egészségügyi szektor középtávon alacsony kockázatú, megbízható ügyfélkör. Ennek megfelelően jelenleg a szektor több szereplőjével is aktív üzleti kapcsolatban áll mind a beszállítói, mind intézményi oldalról. Mint hozzátették: az egészségügyi szektort ma óriási forrásszükséglet jellemzi, amelynek fedezetét sem az állami, sem az önkormányzati szektor nem képes rövid távon biztosítani. Bankok állnak a legtöbb kórház-üzemeltetéssel foglalkozó vállalkozás mögött, projekthitelből készül szinte mindegyik, az energia és hőellátást biztosító gázmotoros projekt, illetve a kiszervezett diagnosztikai szolgáltatások fejlesztése is bankhitelből történik.
Hasonlóan nyilatkozott a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója, Lovas Emese. Jelenleg is kiemelten fontosnak tarják az egészségügy finanszírozását. Már 2005-ben létrehoztak egy – speciálisan a kórházakra szabott – faktorálási szolgáltatást, amely révén szorosan együttműködnek az egészségügyi intézmények főbb beszállítóival. A PPP-hez hasonló konstrukciókat is finanszíroznak az egészségügy területén. A Volksbank külön üzletágat hozott létre az orvosi terület kiszolgálására.
A bankok tehát törekednek a jó partneri viszonyra, ami azonban néha mintha így is akadozna. A Commerzbank tapasztalatai például azt mutatják, hogy az egészségügy területén nyújtott hitelkonstrukciók megvalósításához a szokásosnál több idő kell, mivel számos partnerrel kell egyeztetni és kellően jártasnak kell lenni a kapcsolódó jogi környezetben is. Az MKB Bank az egészségügy jelenlegi helyzetében a fő problémát abban látja, hogy az intézmények a döntéseik meghozatalakor erősen függnek a nem szakmai szereplőktől. Szűk azon vezetők köre, akik a szakmai és a mögöttes pénzügyi folyamatokat egyaránt átlátják, így fehér hollónak számítanak a közép- vagy hosszú távú üzleti tervek. Az irányítási, felügyeleti struktúrák gyakran átláthatatlanok egy bank számára, talán a sokszor kaotikusnak tűnő tulajdonviszonyok miatt. A vezetőknek alig van döntési jogkörük, így indokolatlanul félnek az új pénzügyi konstrukcióktól.
Az MKB-nál egyébként nem titkolták, hogy a szektor iránt ma is meglévő banki bizalom leginkább az állam, illetve önkormányzatok legvégső szerepvállalására épül.
Napi
Szűk azon vezetők köre, akik a szakmai és a mögöttes pénzügyi folyamatokat egyaránt átlátják.
