A fiatalok egészsége és egészségmagatartása tekintetében jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók Európa-szerte és Észak-Amerikában. Emellett komplex összefüggés figyelhető meg a serdülők egészsége, valamint a családok szociális és gazdasági helyzete között. Ezek a legfőbb megállapításai annak az egyedülálló nemzetközi vizsgálatnak, amelynek legújabb eredményei a közelmúltban jelentek meg.
Az "Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása" elnevezésű kutatás során Európa és Észak-Amerika 41 országában összesen 204 ezer (11, 13 és 15 éves) fiatalt vizsgáltak. A felmérés eredménye jelenleg a legátfogóbb adatokat nyújtja az iparosodott országokban élő fiatalok egészségével, egészségmagatartásával kapcsolatban.
A jelentés egyértelmű különbségeket mutat fiúk és lányok között. Habár a lányok gyakrabban fogyasztanak egészséges ételeket és körükben alacsonyabb a túlsúlyosság aránya, mégis jellemzőbb rájuk a súlycsökkentő eljárások alkalmazása és a saját testtel való nagyobb elégedetlenség. Az Észak-Európában élő fiúkra jellemzőbb a jó mentális egészségi állapot. A nyugat-európai fiatalok és az észak-európai fiúk rosszabb kapcsolatról számolnak be családjukkal, viszont kortárskapcsolataik erősebbek, mint Kelet- vagy Dél-Európában élő társaiké. A jelentés hangsúlyozza az elhízás magas arányát Észak-Amerikában, a viszonylag alacsony gyümölcsfogyasztási arányt Észak-Európa egyes részein, illetve a fogamzásgátló tabletták magasabb arányú használatát Nyugat-Európában Kelet- és Dél-Európához képest.
A családok jómódúsága és az egészség, illetve az egészségvédő viselkedés közötti egyértelmű kapcsolat egybecseng az önminősített egészségi állapotra, a napi gyümölcsfogyasztásra, az édes üdítőitalok fogyasztására, fogmosásra és fizikai aktivitásra vonatkozó korábbi eredményekkel. A jómódú fiatalok körében emellett azonban magasabb az alkohol- és marihuánafogyasztás, a korai szexuális aktivitás, lányoknál a fogyókúrázás, illetve Kelet-Európában a verekedés és az iskolai erőszak aránya is (e tekintetben Magyarország kivételt jelent).
Az ellentmondások miatt nem adható egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy vajon a jómódú fiatalok egészségesebbek-e - áll a jelentésben. Az eredmények számos fórumon hasznosíthatók (például a törvényhozásban, egészségvédelemben, oktatásban, illetve a civil szférában) a beavatkozási prioritások meghatározása és az egyenlőtlenségek csökkentését segítő stratégiák kidolgozása céljából.
Szigeti Ildikó