Az átdolgozott költségvetési törvényjavaslat bár járulékcsökkentést már nem tartalmaz, hiányba fordítja a társadalombiztosítás egyensúlyát, és közel 70 milliárd forintot vonna ki az egészségügyi ellátásból.
A nemzetközi pénzügyi válság hatására a kormány átdolgozásra visszavonta a jövő évi költségvetés tervezetét. Az újra benyújtott törvénytervezet egészségügyi részében számos változás történt, de az első változat hibáin az új előterjesztés sem változtatott - állapítja meg a HealthCapital legutóbbi jelentésében. A tanácsadó cég szakemberei úgy látják: a büdzsé alapján az egészségbiztosítási alapban két év után ismét hiány keletkezik, másrészt az egészségbiztosítás többletét a kormány nem az egészségügyre fordítja.
A HealthCapital már az első költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban megállapította, hogy a tervezett járulékcsökkentéssel kieső bevételeket a kormány nem pótolja, így a korábbi ígéretekkel ellentétben az egészségbiztosítás megtakarításairól az egészségügynek le kell mondania.
Az elemzők most arra hívják fel a figyelmet, hogy a költségvetés átdolgozott tervezete nem tartalmaz járulékcsökkentést. Elismerik, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben teljes mértékben indokolt, hogy a kormány a stabilitás megteremtésére törekszik. Éppen ezért szakmailag érthetetlen, miért olyan költségvetés készült, amely még a korábbi változatnál is nagyobb hiánnyal számol a társadalombiztosításban, azaz éppen az egyik legnagyobb költségvetési alapnál nem képes a korábban már elért stabilitás megtartására - írják az elemzésükben. Aligha magyarázható észérvekkel, hogy ha elmarad a járulékcsökkentés, akkor miképp keletkezethet a visszavont törvényjavaslatban megjelöltnél is nagyobb hiány az egészségbiztosításban az új javaslat szerint.
A legutóbb benyújtott költségvetésben szembetűnő, hogy a járulékcsökkentés elmaradása miatt megjelenő nagyobb bevétel alig érezteti a hatását az egészségügyi kiadásokban. A korábbi tervezetben 1450 milliárd forintos kiadás szerepelt, míg az újban 1475 milliárd forint. Ez mindössze 25 milliárd forintos növekedést jelent, miközben járulékcsökkentés nélkül 60 milliárd forinttal lesz magasabb a jövő évi járulékbevétel.
A törvénytervezet részleteiből kiderül, hogy jövőre a központi költségvetés egyáltalán nem járul hozzá az Egészségbiztosítási Alap gyermekgondozási díjat fedező (gyed) kiadásaihoz. Erre korábban sosem volt példa, hiszen a gyed valójában a családtámogatás egy formája, amely idegen az egészségbiztosítás rendszerétől, ezt elismerve járult hozzá eddig a központi költségvetés az OEP gyeddel kapcsolatos kifizetéseihez - írják az elemzők.
A visszavont költségvetési törvényjavaslatban még szerepelt 45 milliárd forint, amit a központi költségvetés utal át a gyed fedezésére, az új változatban viszont erre a célra egyetlen forintot sem kap az Egészségbiztosítási Alap. Sőt, a tervezet alapján még a gyed utáni nyugdíjjárulékokat, azaz 21 milliárd forintot is az egészségbiztosítónak kell megfizetnie a nyugdíjbiztosítónak.
Megjegyzik azt is, hogy a biztosítási járulékot azért fizetik a biztosítottak (illetve utánuk a munkaadók vagy az állam), hogy betegség esetén megkapják a szükséges egészségügyi és az indokolt pénzbeli ellátást.
Amennyiben a parlament a beterjesztett formában fogadja el a törvényt, akkor az egészségügyi rendszer működtetése érdekében beszedett járulékokból 66 milliárd forintot nem az egészségügyre fordít a költségvetés.
Szigeti Ildikó