Most jött el az Új Pillér ideje. Nem arra gondolunk, hogy ebben a ciklusban már úgysem lesz semmi az egészségbiztosítási reformból, hanem arra, hogy várakozásaink szerint a 2008. év az önkéntes egészségpénztárak megerősödését hozza.
Nem tudom, hogy van ezzel a többi önkéntes pénztár, de mi már most, az év első 3-4 hónapjában az eddig csak az akciókat jellemző növekedési ütemet regisztráltunk. Ennek számos oka lehet, de az egyik legfontosabb biztosan az, hogy idén havi 20,7 ezer forintra emelkedett a munkavállalónként adómentesen adható önkéntes egészségpénztári hozzájárulás, vagyis a tavalyi mérték (13,1 ezer forint) a másfélszeresére nőtt.
Ismert, hogy az Új Pillér minimális 10 ezer forintos havi tagdíja mellé a szektor legalacsonyabb költségszintje társul: évi 200 ezer forintig mindössze 3,2 százalék a levonás, a felett pedig a teljes összeget a szolgáltatások költésére szolgáló fedezeti számlán írjuk jóvá.
Ez azt is jelenti, hogy amíg tavaly 10 ezer forintos havi befizetésnél egy átlagos pénztár átlagos költségszintjét tekintve az Új Pillérrel elérhető megtakarítás havi 700-800 forint volt, addig idén 20 ezer forintnál ez már havi 1,5 ezer forint, vagyis éves szinten 18 ezer forint.
Amikor valaki önkéntes egészségpénztárat választ vagy vált, tapasztalataink szerint az első legfontosabb szempont az egészségpénztári szolgáltatások elérhetősége és minősége, vagyis az, hogy a pénztártag számára a megszokott körben használható-e a patikakártya. Ezen a területen a verseny lehetősége a kártyával történő fizetés kényelmében, valamint a vásárlás pillanatában rendelkezésre álló információban van, vagyis abban, hogy az adott szolgáltatás adómentes vagy szja-köteles és mennyi a vásárlói klub kedvezménye. A szolgáltatási minőség után mindjárt a második legfontosabb szempont a pénztári számlavezetés költsége, vagyis az, hogy az egészségügyi banknak is tekinthető egészségpénztár milyen "banki költségeket" számol fel.
Ezért gondoljuk, hogy eljött az Új Pillér ideje: szolgáltatásait tekintve a patikakártya minden kényelmét biztosítja, költségeit tekintve pedig a szektor legkedvezőbb konstrukciója.
Prémium pénztárként azokra is gondoltunk, akik többmilliós befektetési portfóliójukban az Új Pillért egy extra hozamot garantáló befektetésnek tekintik: érdemes a befizetést két évre további 10 százalék szja-prémium fejében lekötni (az egyéni befizetésre 30 százalék szja-kedvezmény vonatkozik).
Az Új Pillérnél azért hoznak egyre többen ilyen döntést, mert a pénztárakban kezelt vagyonra nem vonatkozik a kamatadó, így ha valaki utánaszámol, szinte ez a legkisebb kockázattal járó befektetések közül a legtöbb hozamot hozó. Az Új Pillérben levő megtakarítás a nyugdíjpénztárral ellentétben csak egészségügyi szolgáltatásra költhető és szinte elkölthetetlenül soknak tűnik.
Adómaximalizáló példánkban évente 251 ezer forintot érdemes befizetni, ha azzal számolunk, hogy a teljes összeget lekötjük. Erre az összegre adókedvezmény 100 ezer forint jár (a 251 ezer forint 30 százaléka és a 245 ezer forintnyi lekötött összeg 10 százaléka). Pesszimistaként tételezzük fel azt is, hogy számlánk csak évi 8 százalék nettó hozamot termel és a 251 ezer forintot pedig havonta egyenlő részletekben fizettük be. Belátható, hogy 251 ezer forint befizetés mellett egy év múlva 355 ezer forint lesz a számlánkon (41 százalékos hozam).
Akkor már csak az a költői kérdés maradt, hogy akár egészségügyi reformmal, akár anélkül, hogyan lehet évente egy családban 355 ezer forintot magán-egészségügyi szolgáltatásra elkölteni.
Economx