Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egészségügyi rendszer átalakítását célzó intézkedések első nagy fejezete a kórházi struktúraváltás április elsejei meghirdetésével lezárult, ám a reform legérzékenyebb lépése, a biztosítási rendszer megújítása a következő hónapokra maradt. Ezekben a hetekben leginkább a vihar előtti csend jelei mutatkoznak. A szaktárca lázasan egyeztet azokkal a hazai üzleti biztosítókkal, amelyek érdeklődést mutattak a reform iránt. A szaktárca és a több-biztosítós modellt szorgalmazó SZDSZ „kincstári optimizmusát” még az sem tudja megingatni, hogy egyre több társaság és egyre hangosabban mondja: fontolóra veszi a biztosítási reformban való részvételt. Horn Gábor, a kisebbik koalíciós párt ügyvivője határozottan cáfolta lapunk korábbi értesülését, miszerint vészforgatókönyv készülne arra az esetre, ha a jelenlegi politikai helyzetben egyetlen biztosító sem vállalná a piacra lépés kockázatát.
Ennek ellenére úgy tudni, hogy a jellemzően külföldi tulajdonban lévő üzleti biztosítók számára nem tűnnek elegendőnek a minisztérium által felkínált garanciák. A társaságok pontosan tudni akarják, hogy a befektetett (csaknem 100 milliárd forintra rugó) tőkéjükért mit kapnak cserébe. Számszerű és egyértelmű választ várnak egyebek mellett arra, hogy a rendszer nyereséges, illetve veszteséges működése mellett mit könyvelhetnek el. Több társaság képviselője is úgy nyilatkozott lapunknak, hogy kénytelenek úgymond „beárazni a kockázatokat”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy előbb-utóbb járulékemelésre lesz szükség. A biztosítók választ várnak továbbá arra, hogy az állam vállal-e garanciát az üzletrész visszavásárlására és milyen kezelések kerülnének majd a biztosítási alapcsomagba. Most csak annyi bizonyos, hogy központilag szabályozzák a biztosítók működési költségét és a reklámköltését is. Ezenkívül minden társaságnak szavatoló tőkét kell képeznie (a jegyzett tőke mellé), amelyből pótolja a működésből adódó esetleges veszteséget. Ennek mértéke továbbra is kérdéses.
Hollandiában változott az alapcsomag
A magyar egészségügyi reform mintájaként tekintett Hollandiában jelentősen változik az úgynevezett biztosítási alapcsomag – derül ki az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet (ESKI) által készített anyagból. Miközben számottevően szűkítették az ellátásokat, a holland egészségügyi miniszter hozzájárult, hogy a pszichológusok nyolc alkalommal történő felkeresése is ebbe a körbe tartozzon, mivel véleménye szerint a biztosítók így jobban fogják tudni kezelni az ilyen jellegű költségeket, illetve ez ösztönzőleg fog hatni a mentálhigiénés ellátás színvonalára.
A holland egészségbiztosítási rendszerben a betegek szabadon választhatnak biztosítót, és minden biztosítótársaságnak fedezetet kell nyújtania a kormány által meghatározott alapszolgáltatásokra. A holland biztosítók versenye az extra szolgáltatásokon alapul.
Társadalmi vita indul Csehországban
A cseh kormány felkínálja a lehetőséget az ellenzéki pártoknak az egészségügy finanszírozási reformjában való aktív részvételhez. Néhány napja a kabinet elfogadta Tomás Julínek egészségügyi miniszter tervezetét a cseh egészségügy jövőjéről szóló, széleskörű társadalmi vita indításáról és egy független koordinátor által irányított szakértői bizottság létrehozásáról, amelyben az összes parlamenti politikai párt képviseltetné magát. (A két évvel ezelőtt működő, a nyugdíjreformot előkészítő bizottsághoz hasonló tervről van szó.) A miniszter szerint a szakértőknek elsősorban a lakosság gyors elöregedésével és az ellátás fokozódó költségigényességével összefüggő krízis elkerülését kellene megoldaniuk. A cél egy pártatlan javaslat megszületése, amely bármelyik következő kormány számára alapul szolgálhat a végrehajtandó reformokhoz.
Szlovákiában az állami egészségbiztosítást erősítik
Szlovákiában az egészségügyi miniszter a kormány egyik májusi ülésén prezentálta javaslatát az egészségbiztosítás, az egészségbiztosítók működése és gazdálkodása területén végrehajtandó feladatokról, amelyek között első helyen szerepel az egy állami általános egészségbiztosító létrehozása. Ez a jelenleg működő két állami, az általános egészségbiztosító, valamint a közös egészségbiztosító összevonásával valósulna meg. Ezenkívül négy magánbiztosító működne. Egyik korábbi javaslattól eltérően az állami biztosítottak nem kerülnének át kötelezően a tervezett állami általános egészségbiztosítóhoz. A kormány döntése szerint ki kell dolgozni egy törvényjavaslatot, amely kizárja az általános egészségbiztosításból a nyereségképzés lehetőségét, és garanciát ad arra, hogy az általános egészségbiztosításból származó pénzeszközök az egészségbiztosítók kezelésében maradnak, és kizárólag az egészségügyi ellátás céljaira fordítják.
