A tavalyi jelentős bővülés után az idén már az eddig eltelt idő alatt is a mérséklődés komoly jelei láthatók – mondta lapunknak Lehoczky László, az MKB-kasszák vezetője az egészségpénztár (ep.) által érzékelt folyamatokról. A taglétszám növekedése mérsékeltebb ütemben, de folytatódik, a befizetések viszont jelentős mértékben visszaestek. Korábban ritkán fordult elő, hogy valaki a jogszabályi változásokra hivatkozva lépjen ki a kasszából, január 1-jétől azonban Lehoczky úgy látja: a munkáltatói partnerek és a tagok is szembetűnően növekvő számban szüneteltetik tagságukat erre hivatkozva. Az OTP Ep. tapasztalatai szerint az idei év első két hónapjában belépett pénztártagok száma több mint 40 százalékkal marad el az előző év hasonló időszakában mért adattól. Ebben pedig – hangsúlyozták – jelentős szerepe van az egészségügyet, illetve az egészségpénztárakat érintő jogszabály-módosításoknak. A Patikapénztár már nem ítéli ennyire sötétnek a helyzetet. Az első hónap igazolta a félelmeinket – mondta Lukács Marianna ügyvezető –, mivel a januári bevétel az egy évvel korábbinak csak 87 százalékát érte el, februárban viszont változott a helyzet: a bázisadatokhoz képest a dinamika meghaladta a 20 százalékot. (A Patikapénztár esetében persze a képet némileg módosítja a november-decemberben meghirdetett akciójuk.) Ráadásul eddig nem tapasztalt mértékű bővülést regisztráltak az első két hónapban: 88 munkáltató csatlakozott hozzájuk.
A tagdíjbevétel mérséklődését önmagában az a korlátozás is indokolhatja, amely az idén a munkáltatók által az egészségpénztári tagoknak szánt havi juttatást az ötödére – a minimálbér 20 százalékára – csökkentette. A nyugdíjpénztári-egészségpénztári befizetések aránya a korlátozások következtében az MKB-pénztárcsoportnál újra a nyugdíjpénztárak irányába billen, az egészségkasszáknál szinte minden vállalat beállt a 13,1 ezer forintos havi limitre. A K&H Medicina ugyanakkor a vártnál kisebb mértékű átcsoportosítást észlelt. Az Axa Ep. ügyvezető igazgatója, Váradi Péter is azt hangoztatta, hogy a munkáltatói befizetés korlátja érzékenyen érinti a pénztárat, ebben az évben ennek következtében az átlagbefizetés több mint 10 százalékos csökkenésével számolnak. A Patikapénztár azoknak a munkavállalóknak, akik esetében az egy főre jutó munkáltatói befizetés meghaladta a limitet, minden esetben felajánlják a csoport legújabb tagjához, a Tradíció Nyugdíjpénztárhoz való csatlakozás lehetőségét. Biztosak vagyunk azonban abban – hangsúlyozta Lukács –, hogy a két pénztártípus megkülönböztetése hosszú távon nem szolgálja az ország érdekeit.
A szektor bajai azonban mintha igazán csak most kezdődnének. A K&H Medicina taglétszáma tavaly 30 százalékkal növekedett, a bővülés dinamikája jelenleg is követi a tavalyi trendet, de június 1-jétől ebben mindenképpen változás várható. Ekkortól ugyanis az úgynevezett életmódjavító szolgáltatások kikerülnek a támogatotti körből. Egészségpénztári számláról tehát ezután nem lehet például sportra vagy sporteszközökre költeni, illetve ilyen esetben adót kell majd fizetni. Lehoczky szerint az szja-köteles szolgáltatások megjelenése a tagok körében már most is ingerültséget váltott ki. Az első évközi adóigazolásnál várható az igazi felháborodás, ami nehezen lesz kezelhető. A pénztáraknak jelentős többletköltségekkel kell számolniuk a nyilvántartások vezetésében, a havi adóbevallások kemény feltételeket, precizitást követelnek, amelyeket a tagok napi életébe beilleszteni hosszadalmas és költséges lesz. Az MKB szerint jelenleg megjósolhatatlan, hogy a költéseket miként érinti majd ez a változás: szinten maradnak vagy esetleg megindul az egyébként kívánatos tartalékolás.
Váradi szerint csak átmenetileg okozhat veszteségeket a szolgáltatási kör túl szigorú és szakmailag indokolhatatlan szűkítése (az orvosi javaslatokkal alátámasztott sportolás támogatását megtiltották, ugyanakkor üdülési csekkel gyakorlatilag ellenőrizhetetlenül lehet ilyen szolgáltatásokat finanszírozni). Jól látszik ugyanis, hogy jelentős mértékű fizetési kötelezettség jelenik meg az egészségpénztárak klasszikus szolgáltatási területén, a szorosan vett egészségügyi ellátásban. Az Axánál éppen ezért azzal számolnak, hogy az átmeneti nehézségeket követően néhány elvesztett szolgáltatás visszaszerzésével az egészségpénztárak továbbra is a cafeteria-rendszerek legvonzóbb elemei maradnak. A Patikapénztárnál az életmódjavító szolgáltatások igénybevétele messze a piaci átlag alatt marad, a kassza pedig minden lehetőséget igyekszik kiaknázni, például prevenciós programot indítanak. Semmilyen változással nem számolnak; az egészségügyi reformtól való félelem ráadásul Lukács szerint további megtakarítások befizetését is valószínűsíti. A K&H Medicina szakemberei is azt gondolják, hogy a megemelkedett egészségügyi költségek, gyógyszerárak miatt a pénztárban összegyűjtött pénz akár egészségügyi célokra is elkölthető. Egy család esetében a pénztári „alap” akár az esetlegesen fellépő betegségek finanszírozására szolgálhat.
A további szigorítással kapcsolatban a pénztárak által az eredetileg rajzoltnál talán kevésbé borús kép – amely mögött az is állhat, hogy több kassza még mindig bízik abban, hogy a törvényen lehet változtatni – optimizmust semmiképpen sem tükröz. Szinte nincs olyan szakember, aki ne számítana ennek következtében a szektor konszolidációjára. Logikus, hogy a teljesítmény várható csökkenése, a jelentős költségnövekedés a kisebb pénztárakat nehéz helyzetbe hozza, ezért a centralizáció az egészségpénztárak körében mindenképpen folytatódik – állítja Lehoczky. Az Axa tapasztalata szerint is „mozgásban” van a piac, számos kisebb, de akár nagyobb pénztár is fontolgatja: a jövőben milyen szerepet tölthet be, milyen ereje, tudása, tőkéje, illetve kapcsolatai vannak ahhoz, hogy egy megváltozott környezetben megállja a helyét. Az OTP Ep. is fúziókra számít, nemcsak a szigorítások, hanem a pénztárak működését érintő egyéb – mint az informatikai háttér megteremtése, működtetése, adatkezelés biztonsága – feltételek miatt is. Az egészségpénztári piac – hívta fel a figyelmet Lukács Marianna – alapvetően más, mint a nyugdíjpénztári piac, tekintettel arra, hogy sokkal nehezebb a működtetése, mint a nyugdíjpénztáré, ezért ezen a területen alapvetően kevesebb is a szereplő. Nem zárható viszont ki, hogy az egyes nemzetközi pénzügyi intézmények anyavállalatainak tulajdonosi köre változik, ennek az eredménye lehet akár fúzió, akár névváltozás. Az ügyvezető szerint a legjobb, amit ilyen helyzetben tehetnek, az a kivárás. A Patikapénztár működése stabil, rendelkezik tartalékokkal a szigorításokból esetlegesen adódó veszteségek áthidalására is, de nyitott a piacról egy esetlegesen kivonulni kívánó szereplővel történő fúzióra is.
B. Judit Varga