Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Új helyzetet teremtett az ügyeleti díjakkal kapcsolatos vitában az elmúlt év végén az Alkotmánybíróság (Ab) határozata, amely az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényhez kapcsolódó 233/2000-es kormányrendeletnek azokat a paragrafusait, amelyek szerint az orvosi ügyeleti időnek csak egy része számolható el munkaidőnek, mivel az ügyeletben lévők idejük jelentős részét várakozással töltik. Az Ab – amely 2007. június 30-áig adott határidőt a jogszabály megváltoztatására – ezzel felsorakozott a megyei bíróságokhoz és a Legfelsőbb Bírósághoz, amelyek 2005 közepe óta több konkrét ügyben is azoknak az orvosoknak adtak igazat, akik szerint egy európai uniós direktíva alapján Magyarország EU-csatlakozása óta ügyeleteik teljes időtartamára jár pénz. Az orvosok az azóta elmaradt bérük kifizetéséért beperelték kórházukat. (Az összeget persze a tulajdonos önkormányzatoknak, illetve az államnak kellene állnia.)
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a kormány eltérően ítéli meg az üggyel kapcsolatban az unió tagországaiban kialakult helyzetet. Molnár Lajos egészségügyi miniszter többször azt hangsúlyozta, hogy a 25 uniós tagállam közül 23 ellen eljárás folyik azért, mert nem tudja teljesíteni az 1993-as uniós munkaidő-irányelvet, amely szerint a teljes ügyeleti idő munkaidőnek számít. A kamara legutóbbi sajtótájékoztatóján viszont az hangzott el, hogy a unió szinte valamennyi országában született megoldás az ügyelet kérdésében. Gyovai Sándor ügyvéd szerint az ügyben már egyértelmű bírói gyakorlat alakult ki mind az EU-ban, mind Magyarországon: a jogszolgáltatás a teljes munkaidő mellett tette le a voksát. Az Ab állásfoglalása végleg eldöntötte a kérdést: a jogalkotónak a megadott határidőn belül ennek megfelelően kell eljárnia – tette hozzá a MOK-nak is dolgozó ügyvéd.
A kamara jogosnak tartja, ha az orvosok pert indítanak elmaradt jövedelmeik kifizetéséért. Bár minden segítséget megad az orvosoknak – egyebek mellett honlapján elérhető egy program, amellyel kiszámítható az elmaradt juttatás mértéke –, nem buzdít a perelésre, de annak ellenkezőjére sem. A MOK az ügy részének tekinti, hogy az ügyeleti díjak jelenlegi fizetési rendje miatt az orvosok kevesebb szolgálati időt számolhatnak el, mint amennyi járna. Az egészségügyi dolgozók munkaidejét szabályozó jogszabály és a nyugdíjtörvény együttesen úgy rendelkezik, hogy az úgynevezett önkéntes többletmunkával töltött minden nyolc óra után egy nap plusz szolgálati idő illeti meg a dolgozókat, és ezt erősen befolyásolja ennek a munkaidőnek az elszámolása – mondta Gyovai. Egy példával élve: ha 24 óra ügyeletből csak négyet számolnak el rendes munkaidőnek – mondván, a többi „csendes” időszakban telik –, akkor kétszer 24 órára van szükség egy munkanapnyi szolgálati idő megszerzéséhez, míg ha teljes egészében munkaidőnek minősül, akkor három plusznapot hoz a munkavállalónak.
Az ügy – amely az egészségügyi szakszemélyzettel és az orvosokkal együtt több tízezer embert érint – a MOK számításait alapul véve havonta hárommilliárd forinttal kerül többe az államnak. Így 2007 elején átlépi a 100 milliárd forintot a 2004. május 1-je óta ki nem fizetett ügyeleti díjhátralék teljes összege.
A vita kirobbanásakor Rácz Jenő korábbi egészségügyi miniszter azt mondta, hogy a magyar jogszabályokat és az uniós előírásokat összhangba kell ugyan hozni, ám ha ez azonnal megtörténne, akkor hirtelen három ügyeletes orvosra lenne szükség ott, ahol eddig egy is elég volt, mivel ha teljes munkaidőnek számítana az ügyeletben töltött idő, akkor a jelenlegi gyakorlat folytatásával az orvosok átlépnék a megengedett teljes heti munkaidejüket. Erre megoldás lehet a központi háziorvosi ügyeletek szervezése és a sürgősségi betegellátó osztályok létrehozása, ami kevesebb embert igényel, vagy a 60 órás limit 65-re emelése, vagy az otthon tartózkodó és csak szükség esetén a kórházba siető orvosok készenlétének bevezetése.
A MOK összesítése szerint országszerte 8-10 intézmény orvosai indítottak már pereket és többtucatnyi kórházban készítenek elő hasonló eljárásokat. Az egyik nagy hírveréssel indult ügyben már a bíróság által megítélt pénz kifizetésénél tart a jogvita. A soproni kórház 11 orvosának jogerősen megítélt, ügyvédi és perköltséggel együtt összesen 5 millió forint kifizetésére a helyi önkormányzat biztosít is pénzt. Ugyanakkor egyelőre kérdés, miként írják jóvá az érintetteknek azt a szolgálati időt, amelyet az utólag rendes munkaidőnek minősített ügyeleteikkel szereztek. Figyelembe véve, hogy milyen sok ügyeletet adnak az orvosok, akár éveket nyerhetnek az összeadódó ügyeleti órákkal. A nyugdíjbiztosítási főigazgatóság álláspontja szerint a nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatás ügyében a biztosítottaknak (az orvosoknak) nincs teendőjük. A bíróságok jogerős döntését követően a nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatásra kötelezett szervezeteknek kell ezt teljesíteniük, illetve a korábbi adatokat módosítaniuk. Az egészségügyi intézmények esetében a kincstár illetékes területi szerve teljesíti a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettséget. Munkajogászok ugyanakkor azt ajánlják, hogy a pernyertesek maguk is érdeklődjenek arról, megtörtént-e tb-adataik módosítása. Ha ez ügyben gondjuk akadna, akkor egy egyszerű munkaügyi keresettel terelhetik ismét jogi útra az ügyet.
