Az egészségpénztárak tagságukkal kapcsolatban nem készítenek ugyan elemzéseket, ám a költési struktúrát évekre visszamenőleg nyilvántartják. Ennek alakulásából körvonalozódnak bizonyos változások. A Patikapénztár tapasztalata, hogy miközben az évek során a gyógyszerkiadások aránya drasztikusan – mintegy 20 százalékponttal – csökkent, a rekreációra egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a tagok. A sporttal és üdüléssel kapcsolatos kiadások aránya ugyanis három év alatt egyről húsz százalék közelébe nőtt. Hasonló változás zajlott le más kasszáknál is, ám a pénztárak ezekről az adatokról most nem szívesen beszélnek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az egyéni számlák terhére elszámolható szolgáltatások körét éppen az utóbbi területek megugrása miatt akarják szűkíteni a jogalkotók. A gond csak az, hogy jelenleg lehetetlen elkülöníteni, mi megy valóban egészségmegőrzésre és mi számít inkább luxuskiadásnak. A már elfogadott és várhatóan legkésőbb a jövő év közepén hatályba lépő jogszabály – az egyszerűbb utat választva – mindenesetre az egész területet kiveszi a kedvezményezetti körből. Adófizetési kötelezettség nélkül akkortól a kasszáknál most 10–20 százalékos arányt képviselő kategória teljesen eltűnhet.
A tagok a pénztár működésének első évében (2004-ben) inkább felhalmoztak, így a költési szokásokat kizárólag a 2005-ös adatokkal lehet összehasonlítani, ami azonban nagyságrendileg alig különbözik az ideitől – tudtuk meg az Erste-Harmóniánál. Az OTP egészségpénztár tagjainak költési struktúrája is alig változott a tavalyihoz képest.
B. Judit Varga