Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint az egészségpénztári tagok tavaly költésük majdnem negyedét gyógyüdülésre, az aktív testmozgást segítő eszközök vásárlására és sporttevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásokra fordították. A rekreáció előtérbe kerülése méltán lenne kedvező jelenség, de ezen a téren nem ellentmondásoktól mentes a helyzet. Az állam – amely az egészségpénztári megtakarításokat támogatja – érthető okból nem kíván például extrém sportokra vagy luxusnyaralásokra adóforintokat költeni. Az egészséges életmódhoz elengedhetetlen testmozgás és pihenés azonban nehezen választható el az előbbiektől.
A nemrégiben megalakult Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége elképzelhetőnek tartja – mondta el lapunknak a szervezet (és egyben a Patikapénztár) vezetője, Lukács Marianna –, hogy az üdülésre és sporteszközre fordítható keret 2006. június 1-jét követő további szigorítása a Pénzügyminisztérium számára a PSZÁF által 2005 őszén átadott téves adatok következménye. Azokban ugyanis még az szerepelt, hogy a kasszák tagjai az összes szolgáltatáson belül sporteszközre 37,3, míg üdülésre 11,9 százalékot költöttek, az éves jelentésben végül szereplő 13, illetve 7 százalékkal szemben (a nagyobb részarány logikusan a támogatásra nem szoruló tevékenységek térnyerését jelentheti). Az ügy teljes tisztázása céljából a szövetség felveszi a szaktárca adóügyekért felelős vezetőivel a kapcsolatot.
Az egészségpénztáraknál egyébként – derült ki körképünkből – az átlagos adatoktól igen jelentős eltérések tapasztalhatóak. A K&H Medicinánál elmondták: míg korábban a pénztártagok a felhasználható tagdíj túlnyomó részét patikában kapható gyógyszerekre, gyógyhatású készítményekre fordították, a tavalyi adatok szerint egyre inkább felismerik a gyógyszervásárláson túl kínálkozó lehetőségeket. Az elmúlt évekhez képest ugyanis 2005-ben a tagdíj jóval nagyobb részét fordították szemüvegre, sportbérletre, sportszerre, wellnessüdülésre. Bauer Éva, a Generali Egészségpénztárának (Ep.) vezetője arról számolt be lapunknak, hogy ennél a kasszánál az előző években is vezető költések továbbra is az első három helyen vannak, de valamelyest nőtt az egészségmegőrzést megtestesítő sport, és rekreációs felhasználás. A sporteszközvásárlás részaránya a Patikapénztár esetében nulláról 6,5 százalékra, a gyógyüdülési kiadás pedig 0,3-ről majdnem három százalékra nőtt.
Már az indulás éveiben egyértelművé vált – fejtette ki Lukács Marianna –, hogy a pénztártörvény nagy szabadságot ad a szolgáltatási paletta kialakításakor, és az ezzel a lehetőséggel visszaélő pénztárak miatt a Pénzügyminisztérium előbb-utóbb tételes megengedő szabályozással válaszol. A Patika ezért maradt „konzervatív”. A minden családban elkölthető három szolgáltatásra koncentráltak, arra számítva, hogy a többiek az új szabályozás miatt a szolgáltatások szűkítésére kényszerülnek, ami a tagok felé nehezen kommunikálható. Amikor azonban 2003 végén megszületett az új kormányrendelet, bátran fogtak a szolgáltatói háttér bővítésébe, bízva abban, hogy ez a szabályozás nem változik. Tévedtek.
Csepi Lajos, az Aranykor Ep. vezetője, aki – másokhoz hasonlóan – a jövőben a gyógyszerártérítés arányának mérséklődésére számít, szintén azt emelte ki, hogy nagyon sok függ az egyéni számla felhasználhatóságának szabályozásától. A szakember az egész ágazat jövője szempontjából fontosnak tartaná a szabályozás hosszú távú stabilitását. Ez különösen azért nem elhanyagolható szempont, mert a kasszák a változékony előírások között nehezen érhetik el a tagoknál azt a szemléleti váltást, amelyre a jövőben mindenképpen szükség van. A betegségmegelőzés és az egészséges életmód előtérbe helyezése valószínűleg még állandó szabályozási támogatással is meglehetősen lassan valósítható meg.
Az OTP Ep. tagjainak túlnyomó többsége – tudtuk meg – továbbra is az úgynevezett önsegélyező jellegű szolgáltatásokat (gyógyszer árának, gyógyászati segédeszköz árának és az aktív testmozgást segítő sporteszközök vásárlásának támogatását) választja. A kassza csak kis mértékű pozitív elmozdulást tapasztalt az egészségügyi szolgáltatások és a rekreációs, gyógy-, és egészségügyi üdülés esetében. Negatív változás volt viszont, hogy tagjaik tavaly kevesebbet fordítottak a sportra és az aktív testmozgást segítő sporteszközök vásárlására, miközben 10 százalékkal nőtt a gyógyszervásárlás. A Dimenzió Ep. esetében a kiadási arányok az előző évekhez képest alig változtak, a prevenciós költések itt 2004-hez képest még valamelyest csökkentek is.
A szolgáltatások belső arányaiban alapvető változások nem álltak be az MKB Ep.-nél sem. A korábbiaknak megfelelően itt is döntő a közvetlen egészségügyi, betegséghez kapcsolódó kiadások aránya. A rekreációs vagy egészségvédelmi felhasználásokon belül tavaly nem az üdülési célúak (azok szinten maradtak), hanem valamelyest a sport célú (eszköz és sportolási együtt) kiadások növekedtek. A kassza tapasztalatai szerint továbbra is alacsony a prevenciós célú ráfordítás. Nem mérhető részarányt képviselnek a megelőzésre költő tagok, a szűrővizsgálati kiadások 2005-ben összesen sem érték el az egymillió forintot.
