Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Elavultak az egészségügyi intézmények épületei és eszközparkjai. Az idén ugyan 146,5 milliárd forintot oszthat ki a szaktárca az önkormányzatoknak cél-, illetve címzett támogatásokra, de a szakemberek szerint ezen támogatások elsősorban egyszeri beruházásokra elegendőek, arra már nem, hogy a felújított vagy újonnan épített épületet megóvják vagy az eszközöket megfelelően karbantartsák, illetve lecseréljék. A jelenlegi finanszírozási rendszerbe nincs bekalkulálva az amortizáció, az így keletkezett beruházásokat elvileg a tulajdonosoknak kell állniuk, ám ezt a legtöbb önkormányzat nem tudja vállalni.
A kórházak deficitje tavaly 30 milliárd forinttal emelkedett, így jelenleg eléri a 60 milliárd forintot. A finanszírozás alapjául szolgáló HBCS forintértéke jelenleg 134 ezer forint, holott legalább 140 ezernek kellene lennie ahhoz, hogy az intézmények hiánya ne emelkedjen tovább – állítják szakmabeliek. A HBCS forintérték növelésére azonban nem sok esély van, ugyanis az idén 32 milliárd forinttal kevesebb pénz jut a járó- és fekvő-, illetve krónikusbeteg-ellátásra, ideszámítva a laboratóriumi szolgáltatásokat és a CT-, MRI-vizsgálatokat is. Az is érdekes, hogy jelenleg nincs friss adat a szükséges beruházások költségeiről, utoljára ilyen felmérés 2003-ban készült. Ráadásul az is csak az intézmények karbantartásához szükséges összeget tartalmazta, 140 milliárd forintot.
Egy kórháznak – nagyságtól és kapacitástól függően – évi több száz millió forintot kellene fordítania eszközpótlásra, karbantartásra, állagmegóvásra, ám erre jelenleg a legtöbb intézet nem képes – mondta a NAPI Gazdaságnak Gaszpor Jenő, a HospInvest Rt. vezérigazgatója. Jelenleg az orvostechnikai eszközök átlagos életkora 11,2 év. Egy tanulmány szerint ezen beruházásokra minimum évi 80 milliárdot kellene költeni a szektorban, ez esetben tíz esztendő alatt lehetne felzárkózni Európához.
