Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár lassan az irányított betegellátási rendszer (IBR) nevét is elfelejtik a legtöbben, az ma sem világos, hogy miért került a süllyesztőbe az a modellkísérlet, amely az egészségügyi reform alapja lett volna. A rendszert vizsgálta az Állami Számvevőszék, az egészségügyi tárca és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) is. A minisztérium jelentése szerint az ellátásszervezés hatása nem mutatkozik az egészségügyi rendszerben és a költségek sem változtak érdemben az IBR hatására. Ugyanakkor az OEP az IBR elmúlt négy évét vizsgáló tanulmánya szerint 1 forint OEP-oldali befektetés átlagosan 4,98 forint hozamot produkált. Az egyes szervezők elért eredménye és a megtakarítás különbözött, ennek magyarázata részben az volt, hogy azokban az években, amikor bővült a rendszer, növekedett a ráfordítás – egyebek között a szűrővizsgálatok beindítása, informatikai háttér felépítése miatt – és kevesebb volt a megtakarítás. A vizsgálat szerint a szervezők munkája nem volt azonos színvonalú, de azok, akik komolyan veszik és jól csinálják az egészségfejlesztést, ellátásszervezést és betegútkövetést, hosszabb távon jobb eredményt könyvelhetnek el. Ezzel együtt az ellátásszervezés eredményeként csökkent a teljesítmény felpörgetése (a magasabb finanszírozás érdekében) a járóbeteg-ellátásban, a fekvőbeteg-szakellátásban az esetszám 4 százalékkal, a költség pedig 9 százalékkal mérséklődött. Szintén pozitív az az eredmény, amely szerint az érintett körzetekben a saját régióhoz viszonyított gyógyszerfelhasználás 3,5 százalékkal, a betegek kiadásai 4,4 százalékkal maradtak el a környékbeli, de a modellben nem részt vevők költségeitől. Mindez úgy, hogy a tanulmány szerint a szervezők nem fölözték le a lakosságot, vagyis az IBR-ben részt vevő lakosság semmilyen módon nem tér el az országos átlagtól. Az Egészségügyi Minisztérium (EüM) jelentése szerint azonban az IBR-körbe bevont lakosság esetében az egy társadalombiztosítási azonosítójelre jutó költség nem változott érdemben az IBR előtti időszakhoz viszonyítva, ugyanakkor a teljes vizsgálati időszakban az országos átlag alatt volt – vagyis kevesebbe került, de a megtakarítás mértéke nem emelkedett. Az összefoglaló részben már az olvasható, hogy bár az egy ellátott esetre jutó költség az IBR-körben általában alacsonyabb az országos átlagnál, de az idő előrehaladtával a megtakarítás mértéke fokozatosan apadt. A jelentés kitér arra is, hogy a szakellátásban és gyógyszerben részesültek száma az összes vizsgált ellátás vonatkozásában fokozatosan az országos átlag alá csökken. Az EüM azonban pozitívumként említi a digitális háziorvosi nyilvántartást – ezt ugye szeptembertől valamennyi háziorvosnak vezetnie kell – , ami által lehetővé vált az országos háziorvosi finanszírozási rendszerben a ki- és bejelentkező lakosok miatti változások havonkénti nyomon követése és kezelése. Továbbá az IBR segíthette volna a párhuzamos elszámolású teljesítmények felszámolását.
