Bár a magyar egészségügyben nem ismeretlen – sőt egyes területeken igen elterjedt – az alvállalkozók alkalmazása, feltehetően a színlelt szerződések száma minimális lehet. Magyar-országon az egészségügyi dolgozók többsége közalkalmazotti vagy legalább alkalmazotti státusban dolgozik. Bár arról a szakmai szervezeteknek sincs információjuk, hogy hányan lehetnek azok, akik nem klasszikus munkavállalóként dolgoznak, abban nagy az egyetértés, hogy kevesen lehetnek, akik a színlelt szerződések ellenőrzése miatt bajba kerülhetnek. A jelenlegi szétszabdalt struktúra miatt is nehéz megállapítani a megbízási vagy alvállalkozói szerződéssel dolgozók számát. Az elmúlt egy-két évben több kórház és szakrendelő gazdasági társasággá alakult, így az ott dolgozók közalkalmazotti státusa megszűnt. A NAPI Gazdaság információja szerint ettől függetlenül ezen intézményekben a többség továbbra is alkalmazottként végzi a munkáját. Az orvosoknak lehetőségük van arra, hogy szabad foglalkozásúként dolgozzanak. Az aneszteziológusok jelentős része így is dolgozik, műtétekre szerződve a kórházakkal. A háziorvosok többsége valamilyen gazdasági társaságként működteti a praxisát.
Feltehetően nem rendíti meg a gyógyszeripart a színlelt szerződések elleni hadjárat – mondta a NAPI Gazdaságnak Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. A témában leginkább az orvoslátogatók lehetnek érintettek, de a nagy gyártók ezen szakembereket alkalmazzák, míg a kisebb cégek megbízási szerződéseket kötnek. Ám szerinte ezen esetben is nehezen lehet a megbízásokat színlelt szerződésnek nevezni, hiszen a gyógyszerismertetők általában két-három hónapos marketingkampányokra szerződnek, munkájukat saját eszközeikkel, a cég telephelyén kívül végzik.
