Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Elég vegyesnek tűnik ez az év, hiszen a gyógyszerkassza már októberben kiürült, az E-alap hiánya ugyanakkor kisebb a vártnál. Milyen évet zárnak az idén?
– Egy hónap van még az évből, így azt már tudjuk, hogy a gyógyító-megelőző kasszában érdemi maradvány nem lesz, de az előírt pont–forint érték alapján hiány nélkül tudjuk kifizetni a szolgáltatókat. Ami a gyógyszerkasszát illeti, az idei előirányzat 284 milliárd forint volt. Termelői árnövekedés tulajdonképpen csak az ezer forintnál olcsóbb gyógyszerek esetében történt, ám ez sem volt jelentős. Jobban terhelte a kasszát, hogy a tavalyi árbefagyasztást követően februárig a kassza viselte a 15 százalékkal alacsonyabb árak terheit. Februártól júliusig ez a kedvezmény a felére csökkent. Július elseje után a nem fix támogatási körben lévő patikaszerek maradtak magasabb támogatásúak. Ez mintegy 9 milliárd forintos többletköltséget jelentett. Számos új generikumot fogadtunk be, de a generikus program hosszú távon jelent megtakarítást, hiszen könnyebb az új betegeket rábeszélni az olcsóbb készítményekre, mint a régieket váltásra bírni. Jelentős megtakarításra pedig akkor lehet számítani, ha a bevezetett termék fixesíthetővé válik. Az új készítmények befogadásával volumennövekedés is történt, így ennek alapján azt lehet jósolni, hogy a gyógyszerkassza kiadási oldala valamivel kevesebb mint 340 milliárd forint lesz.
– És mekkora a valós hiány?
– Ebből hozzávetőlegesen 24 milliárd forint térül meg, hiszen 20 milliárd körül fizetnek be az idén a gyártók, míg az egyéb gyártói hozzájárulásokból 4 milliárd forint már a kasszában van. Ez az összeg például a dobozonkénti visszafizetésekből áll, amire akkor kerül sor, ha egy adott, alapvetően drága készítménynek érzékeny a listaára, ezért a gyártó nem tud a termelői árból engedni, mert akkor más országokba is olcsóbban kéne árulni. Ha a termék befogadására mégis szükség van, akkor a gyártók az árengedmény helyett minden eladott doboz után befizetnek a kasszába egy meghatározott összeget.
– Ugyanakkor történt megtakarítás is.
– Igen, elsősorban a táppénzes kifizetéseken tudtunk mintegy 7,5 milliárd forintot fogni, pedig nem volt túltervezve ez a kassza sem. Ez részben köszönhető a jogszabályi változásoknak, ugyanakkor szigorodott a szakmai alapon történő ellenőrzés, ráadásul a korszerű beavatkozásoknak, gyógyszereknek vagy terápiáknak köszönhetően számos betegség esetében csökkent a kezelési idő. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az emberek féltik a munkahelyüket, ezért tényleg csak valós betegségek miatt és csak a szükséges ideig maradnak betegállományban, sőt sokszor az orvosilag indokolt kényszerpihenőt sem tartják be, ez azonban hosszú távon káros.
– Úgy tűnik, a bevételi tervek teljesülhetnek. Hogy állnak így az év vége előtt?
– Tény, hogy 2005 januárjától szeptemberig a bevételek időarányosan túlteljesültek, attól kezdve viszont ez a tendencia megállt, így a járulékbevétel elmarad az időarányos mértéktől. Az E-alap hiánya a költségvetési törvényben tervezettnél – várhatóan – nagyobb lesz, ennek elsődleges oka a gyógyszerkassza túllépése. Most már rendelkezünk olyan informatikai rendszerrel, amellyel vizsgálni tudjuk a receptfelírási szokásokat. Hangsúlyozom, nem a fenyegetés a cél, hanem az, hogy például senki se írjon fel két doboz gyógyszert, ha egy is elég a kezeléshez.
– Ezek után mit vár a 2006-os évtől?
– Kétségtelenül feszített a jövő évi költségvetés. 60-70 milliárdos bevételkiesést jelent az egészségügyi hozzájárulás (eho) 2005. novemberi csökkenése és további 80 milliárdot a jövő évi végleges megszűnése. Ez ugyanakkor költségcsökkenést jelent a szolgáltatók esetében. Az eho teljes megszűnése összességében 140-150 milliárdos bevételkiesést jelent az E-alap számára. Hasonlóan kettős hatása lesz az 5 százalékos áfacsökkenésnek. Ugyanakkor érkezik 304 milliárd kompenzáció, a járulékot nem fizetők, de jogosultak után.
– Min változtathat, ha majd a szolgáltatók kiszűrhetik a potyázókat? Egyébként lehet már tudni, hogy mikorra áll fel a rendszer és hogyan működik majd?
– Azt gondolom, nem ettől lesz kisebb a hiány, viszont ismét helyére kerülhet néhány dolog. Tudatosítani kell az emberekben, hogy nincs ingyenes egészségügy. A rendszer nem egy lépésben áll majd fel, de a tervek szerint 2006 második felében elindulhat a próbaüzem. A határok meghúzásakor biztos nagy viták lesznek azzal kapcsolatban, hogy mi jár alanyi jogon és mi nem. A szolgáltató pedig nem utólag, hanem már a kezelés megkezdésekor tudja majd, hogy a páciens jogosult-e rá. Tehát a behajtás várhatóan nem az OEP feladata lesz. Természetesen ez nem érvényes a sürgősségi életmentő beavatkozásokra, hiszen ott nem nézhetik a jogosultságot. De hangsúlyoznám, nem az a lényeg, hogy a potyázókat név szerint kiemeljük, hanem az, hogy valódi kötelező biztosításon alapuló rendszer működjön, hiszen abból elvileg senki sem hullhat ki.
