Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon a gyerekek egészségi állapotában mind a halálozás, mind pedig a megbetegedések számát tekintve jelentős javulás ment végbe az elmúlt évtizedekben, így ezek az értékek lassan közelítenek a nyugat-európai trendhez. Az egészségi állapotban jelentkező regionális különbségek jól tükrözik az adott terület gazdasági-társadalmi helyzetét. Ennek megfelelően Veszprém és Hajdú-Bihar megyében a legalacsonyabb, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Somogyban és Zalában a legnagyobb az egyéves kor alatti csecsemőhalandóság. Bár a csecsemő- és gyermekhalandóság fokozatosan csökken – 2004-ben az egyéves csecsemők körében ez az érték 6,6 ezrelék volt –, a hazai érték még mindig mintegy kétszerese a nyugat-európai átlagnak, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy ott is folyamatos a csökkenés – mondta lapunknak Páll Gabriella, az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet epidemiológiai osztályának vezetője.
Míg csecsemőkorban a legfőbb halálozási okot a koraszülöttek magas aránya, valamint a veleszületett rendellenességek jelentik, az iskoláskorúak körében elsősorban a külső halálokok jellemzőek.
Ez utóbbin belül a kisebbeknél leginkább bántalmazás fordul elő, míg a serdülőkorúak gyakrabban esnek baleset – elsősorban motoros baleset – áldozatául. A külső halálokok mellett az idősebbek esetében a rosszindulatú daganatos megbetegedések miatti halálozás gyakori.
Az elmúlt évtizedekben a védőoltások és a gyermek-egészségügyi ellátórendszer kiépülése révén jelentősen visszaszorult a fertőző betegségek száma, ma már gyakorlatilag a nyugat-európai országokéhoz hasonló szinten van. Ezzel szemben viszont egyre nagyobb gondot okoz a környezettel és az életmóddal összefüggő, nem fertőző megbetegedések növekvő aránya. Az egyik legjelentősebb a fiatalkori cukorbetegség: aránya az elmúlt húsz év során megduplázódott. Az elhízás a serdülők 10–15 százaléka esetében jelent gondot. Gyakoriak még a mentális betegségek – hangulatzavar, depresszió –, a mozgásszervi, valamint az allergiás betegségek: asztma bronchiale, szénanátha, ekcéma, táplálékallergiák.
A rosszindulatú betegségek száma folyamatosan nő. Míg az 1980-as, 1990-es évek fordulóján százezer gyerekre öt-hat leukémiás megbetegedés jutott, a kilencvenes évek végére ez az érték 7-8 főre nőtt. Páll Gabriella hozzátette, hogy a környezettel és életmóddal összefüggő betegségek megelőzése csak összehangolt, országos szintű programokkal valósítható meg, ez viszont nemcsak a szűken vett egészségügyben dolgozók feladata, hanem az oktatási és környezetvédelmi szakmáé is. A kormány egészségügyi cselekvési programjának következő lépései többek között a gyermekgyógyászatot is érintik.
