Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tárgyaló felek szerint a hét végére tető alá kerülhet a gyártók és kormányzat közötti gyógyszer-megállapodás, annak ellenére, hogy a vita jelenleg is arról folyik, ki, mit, hogyan számol. A kormány azt szeretné, ha a gyártók mélyebben nyúlnának a zsebükbe, akkor is, ha a hiány nem haladja meg a 30 milliárd forintot. Egyes információk szerint egy hasonló nagyságú deficit esetén a korábbi fele-fele teherviselési arány helyett a gyártók 20 milliárdot fizetnének be a kasszába. A cégek akár hajlandóak lennének egy ilyen kompromisszumra is, ám ennek az ára egy lényegesen nagyobb gyógyszerkassza a következő évre. A legfrissebb adatok szerint a kassza hiánya év végére meghaladhatja a 315 milliárd forintot, márpedig információk szerint a medicinák támogatására szánt jövő éves keret nem lesz több 300 milliárd forintnál.
Augusztus végéig 227 milliárd forintot költött az állam gyógyszertámogatásra, 38 milliárddal többet az időarányos előirányzatnál. Így biztosra vehető, hogy a 284 milliárdra tervezett gyógyszerbüdzsé kevés lesz erre az évre. A gyártók és a kormány között tavaly született megállapodás szerint 30 milliárd forintos hiányig a költségeken fele-fele arányban osztoznak, e fölött azonban minden teher a gyártóké. Utóbbiak azonban az alultervezett kasszát nehezményezik: az említett megállapodásban ugyanis a kormány évente 5 százalékos kasszabővítést vállalt, ám tavaly a teljes költés több mint 289 milliárd forint volt, bázisnak mégis a tervezett 270 milliárdot használta a Pénzügyminisztérium. Így aztán az idén elviekben támogatásra költhető összeg majdnem 6 milliárd forinttal kevesebb mint a tavalyi „eredmény”. A jelenség ráadásul nem új, a medicinákra számolt állami támogatás ugyanis rendre alultervezett, és törvényszerűen évről évre be is dől a kassza.
A gyártók nem tartják túl elegánsnak, hogy az alultervezéssel az ő „jótállási” kötelezettségükre is nagyobb eséllyel lesz szükség. A kormány, illetve a szaktárca több olyan intézkedést hozott, amely csökkentheti a kiadásokat: ilyen volt a fix támogatások bővítése, továbbá hogy szeptembertől korlátozták a magánpraxist működtető orvosok vényfelírását és hosszú vajúdás után megszületett a gyógyszerpiaci rendtartás is. Ősztől az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szigorúbban ellenőrzi a kiemelten – tehát 90 vagy 100 százalékosan – támogatott gyógyszerek felírását (ennek első eredményeiről másik cikkünk számol be). Az OEP ugyanis szeptembertől rendelkezik majd olyan naprakész, az intézményekben dolgozó szakorvosokról szóló adatbázissal, amely az ellenőrzést lehetővé teszi.
Az intézkedések hatása egyelőre nem mérhető, de a gyártók és a kormány tárgyalásokba kezdtek. Egyelőre úgy tűnik, mindkét fél hajlik a konszenzusra – mondta korábban a NAPI Gazdaságnak Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. A gyártók szeretnék, hogy a befizetések elszámolásakor a kormány vegye figyelembe az alultervezett kasszát. Ezzel kapcsolatban Buzás László, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) igazgatója elmondta: még nem lehet pontosan látni, hogy mekkora lesz a támogatáskiáramlás az idei év egészére, de vannak jelek, amelyek a július–augusztus hónapokra a megtakarítást célzó kormányintézkedések hatását mutatják. A Magyosz mindenesetre azt szeretné, hogy a gyártók befizetésének legyen felső határa, különben romlik a versenyképességük, gazdaságosságuk.
