Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Újabb haláleseteket jelentettek a Távol-Keletről: augusztus utolsó napjaiban Vietnamban halt meg egy beteg madárinfluenza miatt, ezzel a hónap végére 63-ra emelkedett az áldozatok száma. Az áldozatnak sem a korát, sem a nemét nem közölték, halálának közvetlen oka tüdőgyulladás volt és csak a boncolás során fedezték fel a madárinfluenza vírusát. Eddig Vietnamban haltak meg a legtöbben (44-en) a betegség miatt, Thaiföldön tizenkettő, Kambodzsában négy, Indonéziában pedig három embert ölt meg a kór. A betegség legutoljára Kazahsztánban és Oroszországban ütötte fel a fejét, ahol végül is 127 ezer madár levágásával és teljes karanténnal sikerült megfékezni a járványt. Ettől függetlenül senki sem lehet nyugodt, ugyanis kiderült, hogy a vadmadarak harmadában megtalálható a betegséget okozó egyik vírus törzse, igaz ugyan, hogy ez nem az emberre is veszélyes H5N1 vírus. Augusztusban Finnországban találtak rá egy madárinfluenzában elpusztult sirály tetemére. A szakemberek már hónapok óta beszélnek azon félelmükről, hogy a költöző madarakkal Európában is elterjedhet a halálos vírusvariáns. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ez a vírus – az influenzavírusokhoz hasonlóan – nagyon könnyen mutálódik. A madarak egy jó része már korábban is hordozta magában a madárinfluenza egyik variánsát, ám az első megbetegedésekre csak 2002-ben került sor, de ekkortól drámaira is fordult a helyzet. Ebben az évben tűnt fel – elsőként Hongkongban – az a vírustörzs, amely halálos veszélyt jelentett elsősorban a baromfikra. A következő évben már emberekre is átterjedt a betegség, ám egyelőre csak fertőzött állattól lehet elkapni a kórt. Eddig ugyanis nem alakult ki az emberről emberre terjedő mutáció. A járvány tavaly terjedt el számos ázsiai országban, köztük Kínában, Vietnamban, Dél-Koreában, bár a megfékezésért mindent megtettek és több millió madarat leöltek, a járványt nem lehetett megállítani. Ráadásul az idén több olyan esetet jegyeztek fel, amikor emlős állatok fertőződtek meg, bár esetükben ez nem jelent biztos halált.
Jelenleg az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy azon vadmadarak, amelyek fertőzöttek lettek, ám túlélték a betegséget, utódvírusokat „ürítenek” a szabadba. Ezek ugyan jóval gyengébbek és egyebek között a vándormadarakra szinte ártalmatlanok, de továbbra is halálos veszélyt jelentenek a baromfikra. A hordozó állatok nem tűnnek ugyanis betegnek, ráadásul a légutakon keresztül terjesztik a vírust. A tudósok szerint ez az új variáns veszélyes lehet az emberre. Nem véletlen hát, hogy az Európai Bizottság állategészségüggyel és járványüggyel foglalkozó szerve augusztus utolsó hetében elsősorban a kazah és orosz események kapcsán a madárinfluenza miatt ülésezett.
A bizottság szerint a H5N1 vadmadarakkal való terjedésének kockázata alacsony, de nem egyenlő a nullával – mondta a NAPI Gazdaságnak Tóth Balázs, az agrártárca járványügyi tanácsosa. Ezért a tagállamok készenléti terveiket felülvizsgálják, aktualizálják és összehangolják. Ezenkívül a monitoring vizsgálatok mintaszámait növelik. A terjedéssel kapcsolatban azonban sok a bizonytalanság, viszont az EB intézkedései szigorúak és azonnaliak. Ha valahol észlelik a betegséget – de gyanú esetén is –, azonnal elrendelik a karantént vagy az állatok leölését. Az állattartóknak jelezniük kell, ha madárinfluenzára gyanakodnak. Bár a vakcina már rendelkezésre áll, egyelőre a tömeges beoltás tiltott, ugyanis amennyiben a védettséggel rendelkező állat vadvariánssal fertőződik meg, akkor beteg nem lesz ugyan, de továbbadhatja a fertőzést, illetve a vírus tovább mutálódhat. Ettől függetlenül konkrét járványhelyzet esetén egyedi elbírálás alapján az Európai Bizottság elrendelheti a beoltást.
