Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A korábbi elképzelésekkel ellentétben nem vásárol mentéshez szükséges helikoptereket az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), hanem azok biztosítását és üzemeltetését egy külső partnerre bízza – derül ki a magyarországi légi mentés középtávú fejlesztéséről szóló, július végén elfogadott kormányhatározatból. Az OMSZ repülési órában meghatározva köt majd bérleti szerződést a közbeszerzéssel kiválasztott szolgáltatóval – mondta a NAPI Gazdaságnak Kereszty Éva, az Egészségügyi Minisztérium (EüM) egészségpolitikai főcsoportfőnöke. Az európai uniós szintű közbeszerzési eljárást még augusztusban kiírják, így a nyertessel az idén szerződést kötnek. A szolgáltatónak az első ütemben három – az európai szabványnak (Jar OPS 3) megfelelő – járművet kell már az idén, de legkésőbb jövő márciusig leszállítania. Ezt követően, még 2006 folyamán további két helikopter szolgálatba állítását tervezi az OMSZ – tájékoztatta lapunkat Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs vezetője. Az öt légi járművel így jövőre lecserélnék a jelenleg működő öt légibázis (Debrecen, Miskolc, Budapest, Pápa, Pécs) gépeit. Most mindössze öt üzemképes – egy francia Ecureuil (AS–350B) és négy orosz MI–2-es – helikopterrel rendelkezik a Mentőszolgálat, a további két Ecureuil gépe pedig nagyjavításon van (ennek költsége egyenként 500 millió forint). A tervek szerint három éven belül 7+2 légibázis működne Magyarországon: a hét felszállóhellyel megoldható lenne, hogy az ország mintegy 90 százaléka lefedett legyen, a plusz két bázis pedig szezonálisan, elsősorban nyáron, a Balaton környékén működne. Az EüM még az idén tervezi a délkelet-magyarországi régi-új bázis, a szegedi megnyitását. A további új felszállóhelyekről még nem született végleges döntés, felvetődött Kiskunfélegyháza, valamint Pécs helyett Kaposvár, illetve Taszár lehetséges helyszínként.
A közbeszerzési eljáráson indulóknak szigorú feltételeknek kell megfelelniük: azon túl, hogy a kért műszaki paraméterű gépeket kell biztosítaniuk, nagy összegű kauciót is le kell tenniük, valamint alaptőke-követelményt is meghatároz majd a kiíró. A szolgáltatónak a jelenlegi gépektől eltérően már két hajtóműves, 2-3 perc alatt felszálló (most 5-7 perc), 200 kilométer/óra feletti (a meglévő francia és orosz gépek ez alattiak) sebességgel szálló helikoptereket kell majd az OMSZ rendelkezésére bocsátania. A járművek egyes mentéstechnikai eszközeit is a nyertesnek kell szolgáltatnia s az üzemeltetés és az üzemben tartás – légügyi engedélyek, biztosítások, a bevetésekhez szükséges rendelkezésre állás, időszaki felülvizsgálatok, javítások, karbantartások, nagyjavítások és esetleg pilótaátképzés – költségeit viselni. (A szakszemélyzet és a felszerelés biztosítása, a légibázisok fenntartása továbbra is az OMSZ feladata lesz.) Valószínűleg nemzetközi társaságok indulnak majd a pályázaton, amelyek rendelkeznek a követelményeknek megfelelő gépekkel, például az Európában mentésre használt Bell, Eurocopter vagy Agusta helikopterek egy-egy típusával – mondta Kereszty Éva.
A sürgősségi betegellátás fejlesztésén belül a légi mentés korszerűsítését 2006-tól a központi költségvetésből – az Egészségbiztosítási Alap és az OMSZ fejezetében – finanszírozzák. A bérleti konstrukcióban a légi mentés költsége a következő két-három évben a jelenlegi (700-800 millió forint) kettő-kettő és félszeresére növekedhet, ám hosszabb távon a korszerű gépekkel az üzemeltetés gazdaságosabb lesz, valamint a földi mentés kiadásai is csökkennek – véli Kereszty Éva. (Egy helikopter mintegy 1,2 milliárd forintba kerülne.)
