Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország meglehetősen rosszul áll a rákbetegségek előfordulásában, Európában első helyen állunk. Vannak olyan rákfajták, amelyekben világelsők vagyunk – mondta lapunknak Kökény Mihály, népegészségügyi kormánymegbízott. Évente 30-35 ezer ember hal meg az országban valamilyen daganatos betegségben, közülük 40 százalék 65 év alatti – ezzel a meglehetősen rossz aránnyal is elsők vagyunk Európában.
A férfiak harmada valamilyen légcső-, hörgő vagy tüdődaganat miatt halálozik el, ez a halálok a nők esetében is emelkedik mostanában – mondta Kökény Mihály. A nőknél első helyen a tüdő-, második helyen az emlő-, harmadik helyen pedig a méhnyakrák áll, annak ellenére, hogy az emlőrák szűrése már az egész országra kiterjed. A szájüregi és a prosztatadaganatok előfordulása is növekszik.
A daganatos megbetegedések esetében ugyanúgy megfigyelhetők a regionális különbségek, mint bármely más betegségnél. Férfiaknál a legalacsonyabb halálozást (348 fő) a Dél- , a legmagasabbat (404) az Észak-Alföldön figyelték meg 2002-ben. Nőknél a legjobb adat (173) Észak-, a legrosszabb (205) Közép-Magyarországról származott. Ezek az adatok a megszokottal (fejlettség, ellátottság) épp ellentétes értékeket mutatnak, ennek az oka többek között az, hogy Közép-Magyarországon a legmagasabb a női tüdőrák előfordulása.
A jelenleg futó népegészségügyi programok két fontos eleme a prevenció és a szűrés. A prevenció olyan környezet-egészségügyi intézkedéseket foglal magában, amelyek okozati összefüggésben állnak a daganatos betegségek előfordulásával – ilyenek a dohányzásellenes és az alkoholizmus visszaszorítását célzó intézkedések. A rákos megbetegedések visszaszorításában a leglátványosabb eredményt a megelőzés, a szűrések kiterjesztése hozhatja. A 45 és 65 év közötti nők mammográfiai szűrése 2001-ben indult, a méhnyakrák szűrése pedig 2003-ban. Az emlőrákszűrés sikerességében mostanában nagy előrelépés figyelhető meg: a nők már kezdik elfogadni, hogy az időben felfedezett daganat gyógyítható, így egyre többen mennek el a szűrésekre – véli a kormánymegbízott. A minisztérium adatai szerint 2003–2004-ben közel kétmillió behívólevelet postáztak, ebből 767 ezren jelentek meg szűrésen. Közülük 55 ezer főt hívtak vissza, de csak 47 ezren jelentkeztek.
A méhnyakrák esetében rosszabb a helyzet: az érintett nőknek csak a harmada vesz részt a szűréseken. A minisztérium szeptemberben kampányt indít az arány javítására. Fontos feladat lenne, hogy a magánnőgyógyászhoz járókról is dokumentálják az adatokat, illetve, hogy a két rendszer egybeolvadjon. Kökény szerint ha a magánorvosi rákszűrést finanszírozná a társadalombiztosítás, akkor olyan rendszert lehetne bevezetni, amellyel egyrészt el lehet érni, hogy a szakmai követelmények egységesen teljesüljenek, másrészt nyomon követhetővé válna a magánorvosi szűrés is.
A vastagbélrák szűrése jelenleg kísérleti fázisban van, Budapest egyes kerületeiben alkalmazzák, de az egész országra kiterjedő rendszerre még várni kell, mivel a szakmai és a finanszírozási feltételek még nem tisztázottak.
