Magyarországon az emberek egészségügyi állapotát jelentősen befolyásolja jövedelmük. A KSH időmérleg-kutatásaiból kiderül, hogy az egyes korcsoportokban a kedvezőbb anyagi helyzetben lévők számottevően egészségesebbnek tartották magukat, mint a rosszabb anyagi helyzetűek. Sőt, a gazdagabbak idős koruk ellenére is jobb egészségi állapotról számoltak be, mint a szegényebb fiatalok. A kutatás egyik tanulsága, hogy azokon a területeken, ahol nagy a munkanélküliség és alacsony az átlagkereset, az emberek nem minden esetben tudnak egészséges életformát megvalósítani maguk és családjuk számára.
A legszembetűnőbb különbség a háztartások által megkeresett jövedelmi skála két vége között a táplálkozás, a lakókörnyezet, a lelki tényezők és az egészséghez való hozzáállás terén mutatkozik – mondta lapunknak Tasáry Ilona, az ÁNTSZ főosztályvezetője. A kisebb jövedelemből kevésbé korszerű és egészséges táplálkozást lehet megvalósítani. Így a szerényebb keresetűek például a növényi helyett csak az olcsóbb állati zsiradékot tudják megvásárolni. A kevesebb jövedelemmel rendelkezők általában alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek és olyan fizikai munkát végeznek, amely nem ideális az egészség megőrzése szempontjából. Így az energiaszükségletük is nagyobb, ezt pedig a legtöbb esetben koleszterinben gazdag étrenddel tudják kielégíteni, így jellemző az elhízás, illetve az érrendszeri megbetegedések is – fejtette ki Tasáry Ilona.
A lakáskörülmények is nagy hatással vannak az egészséges életmódra. Egészen triviális dolgokra kell ebben az esetben gondolni: nehezebb megoldani például a megfelelő személyi higiénét, ha nincsen a lakásban folyóvíz és azt naponta a házon kívülről kell hordaniuk. Az elmaradottabb régiókban gyakoribb fűtési módok, például a hagyományos fűtés okozta füst is ronthatja egészséget. A háztartási eszközök megléte (illetve hiánya) is hozzájárul az egészséges életmódhoz: az ételek megfelelő tárolásához szükséges hűtőszekrény vagy mélyhűtő hiányában a tartósítást a korszerűtlen és egészségtelen füstöléssel oldják meg.
Mindezek mellé társul a mentalitás, a motiváció hiánya. Ha egy háztartásnak a napi betevő falat megszerzésével is problémája van, akkor nem feltétlenül fogja az egészséget az egyik legnagyobb értéknek tartani – így elképzelhető, hogy nem fordulnak időben orvoshoz a problémáikkal. A szegényebb családok általában kevesebbet járnak fogorvoshoz, a fogszuvasodás nem csak azzal járhat, hogy egy idő után muszáj kihúzni a beteg fogakat, de kevésbé is tudják megrágni az ételt, szájhigiénéjük is romolhat. Ezekben az esetekben pedig a szájüregi, az ajak- és a gégerák is nagyobb veszélyt jelent. Az egészségintelligencia képzettség és tájékozottság függvénye is, a többszörösen hátrányos kistérségekben pedig korlátozott az információhoz való hozzáférés. Ilyen helyeken nagy felelőség hárul a helyi értelmiségiekre, az orvosra, a tanítóra, esetleg a polgármesterre.
Az anyagi lehetőségek és a mentalitás mellett nagy szerepet kap még a lelki tényező. Mivel a testi és a lelki állapot szorosan összefügg, ha egy ember munkanélkülivé válik és kilátástalan helyzetbe kerül, az könnyen kihathat fizikai jólétére is. A lelkileg labilis állapotba kerülők könnyebben megbetegednek. Ráadásul a kilátástalanságot legtöbbször dohányzással és alkoholfogyasztással enyhítik, ami hosszabb idő elteltével jelentősen rontja az egészséget.
Nem csak régiók, hanem nemzetiségek szerint is tapasztalhatók különbségek az egészségi állapotokban. A romák körében például kisebb a várható életkor, a megbetegedések aránya pedig nagyobb, mint az átlagos magyar állampolgár esetében. A kisebbségi csoport mortalitása és morbiditása csak közvetetten mérhető, de ebből is kiderül, hogy mekkora eltérések vannak: 2002-ben azon kistelepülések között, amelyeknek nem volt roma lakosa, és ahol 15 százalék feletti volt a romák aránya, nagy különbségek mutatkoztak a halálozási arányszámokban. Ahol magas volt a roma lakosság aránya, az egyes megbetegedések között is nagy különbség mutatkozott: a kardiovaszkuláris, a légzőszervi és a tüdőrák, daganatok, az erőszakos halálozás, ezen belül az öngyilkosság is nagyobb arányban fordult elő – áll a 2004-es népegészségügyi jelentésben.
Bodolóczki Linda