– Milyen feladatai vannak a kórházhigiénének?
– A kórházhigiéne a kórházzal és a kórházi ellátás során az egészség megőrzésével – a fertőzések elkerülésére irányuló tisztasággal – foglakozik, amibe leginkább a kórokozók elleni küzdelem tartozik bele. A feladatok sokrétűek, a tevékenység célja a kórházba, egészségügyi ellátásba bekerülő beteg környezetének higiénés vizsgálata, vagyis annak megállapítása, hogy mennyire biztosított a beteg egészségének megőrzése a kórházi környezetben.
– A rossz higiénés helyzet milyen kockázatot jelenthet a beteg számára és hogyan lehet ezt megelőzni?
– A beteg az egészségügyi ellátás során fertőzést szenvedhet el – ez a nozokomiális fertőzés. Okai sokrétűek, a fontosság tekintetében nehéz sorrendiséget felállítani. Vannak objektív tényezők, amelyek a fertőzések előfordulását elősegíthetik, ilyenek többek között a páciens alapbetegsége, fogékonysága, az elvégzett orvosi beavatkozások, a kórházi osztályok higiénés helyzete, a műtők állapota, az orvosi gépek és eszközök állapota, a fertőtlenítés, sterilizálás módja, a személyzet létszáma. Ezek mellett az egészségügyi intézményre jellemző szubjektív tényezők is fontosak, így a járványügyi szemlélet és képzettség, a jelentési rendszer és fegyelem, a járványügyi ellenőrzés, a beteglátogatás kultúrája. Ezeket kell tehát olyan optimális szinten tartani, hogy elkerülhetők legyenek a fertőzések.
– Hogyan lehet megelőzni a fertőzéseket?
– A megelőzés már a kórház építészeti kialakításakor jelen van – a higiénés műszaki osztály már az építészeti tervezés során szakvéleményt fogalmaz meg. A működés során fokozottan figyelmet kell fordítani a műszaki feltételekre, az egészségügyi berendezések megfelelő karbantartására, szakmai működtetésükre, a fertőtlenítésre, sterilizálásra, a védőruházat és a védőeszközök használatára, a munkavédelmi és munka-egészségügyi előírások betartására. Fontos területek még a tiszta és szennyes ruha kezelése, az élelmiszer-kezelés, a hulladék- és veszélyeshulladék-kezelés. Ezek mellett egyre nagyobb szerepet játszik a betegellátás protokolljainak kidolgozása, az antibiotikum-felhasználás racionalizálása, az infekciókontroll, illetve a társszakmák képviselőivel való napi kapcsolattartás.
– Hogyan felügyelik ezek betartását?
– A szerteágazó kapcsolódási területtel rendelkező kórházhigiéne csak úgy tudja ellátni feladatát, ha szoros együttműködést alakít ki a többi szakterülettel, amelyek saját szakmájuk előírásait, minimumfeltételeit, szakmai szabályait szervezik, ellenőrzik.
A kórházhigiénés ellenőrzés többlépcsős. A kórházban működő, így a helyi specialitásokat ismerő kórházhigiénikus orvos, a közegészségügyi-járványügyi felügyelő, epidemiológus, nozokomiális nővér nap mint nap felügyeli a higiénés tevékenységet.
A jogszabályok alkalmazásában, a szakvélemények megfogalmazásában, a járványos esetek kivizsgálásában és a hatósági intézkedések foganatosításában a kerületi, illetve a fővárosi ÁNTSZ szakemberei vesznek részt.
– Mi a tapasztalatuk, mennyire betarthatók a higiénés szabályok?
– A betegellátás azon területei, amelyek az orvosi ellátást közvetlenül érintik – így a műtők, sebellátás, fertőtlenítés, sterilizálás –, szakmailag szabályozottak, betarthatók és be is tartják a szabályokat a kórházak. Kivételek és hiányosságok azonban mindig vannak: azon területek higiénéje, amelyekek egy beteg számára közvetlenül észrevehetőek, például a kórtermek berendezése, a kiszolgáló helyiségek területén rendszeresen elmaradások vannak az egyes intézményeknél. Ezek olyan tényezők, melyek a kórházról kialakított képet jelentősen befolyásolják és a kórházi fertőzések kialakulásában is van szerepük, bár korántsem elsődleges.
Ezeknek a problémáknak az orvoslása zömében gazdasági, szervezési, oktatási kérdés. A kórházvezetés elkötelezettsége, az irányelvek, protokollok helyi viszonyokhoz történő adaptált végrehajtása meghatározó a kórház higiénés rendjének kialakításában és betartásában.
– Milyen szerepe van az ÁNTSZ-nek a betartatásban? Milyen szankciókkal számolhatnak a tisztasági előírásoknak nem megfelelő intézmények?
– A hatósági jogkör gyakorlása révén az ellenőrzések során felmerült hiányosságok pótlását vagy a hibák korrigálását határozattal rendeljük el, s feladatunk az utóellenőrzés is. Be nem tartásuk esetén pénzbírság is kiróható, sőt szakmai hiányosságot okozó szélsőséges higiénés mulasztás esetén végső eszköz lehet a működési engedély visszavonása.
