A kormány által meghirdetett 21 lépés ismét megcélozta az egészségügyi intézményrendszer áthangolását. A cél, hogy az ellátásban jóval nagyobb szerepet kapjanak a háziorvosi és a járóbeteg-rendelők. Ma már ugyanis egyre több olyan beavatkozás létezik, amely ambulánsan vagy egynapos eljárás keretében elvégezhető, s bár orvostechnikailag ezen kezelések száma évek óta folyamatosan nő, a magyar intézményrendszer ehhez nem idomult. Részben azért, mert a szakrendelők műszerezettsége nem megfelelő, de a finanszírozás sem teszi érdekeltté a szolgáltatókat az ilyen beavatkozások elvégzésében. A jelenlegi rendszerben mind a háziorvos, mind a járóbeteg-ellátók abban érdekeltek, hogy lehetőség szerint kórházba utalják a beteget. Ennek kapcsán alakult ki az úgynevezett kórház-vízfejűség.
A kórházi ágyak száma ugyan valóban magas, egyes területeken ugyanakkor már komoly hiányok vannak. Magyarországon valamivel több mint 61 ezer aktív ágy van, ezek átlagos kihasználtsága 76,7 százalék, míg egy ágyra összesen 164,7 lakos jut. Régiós bontásban nincsenek ugyan számottevő eltérések, azért a különbségek szembetűnők. A legjobb helyzetben a központi régió – a főváros és Pest megye – van. Itt ugyanis egy ágyra 146,7 lakos jut, ami viszont a kihasználtságot illeti, más csak ötödik a rangsorban, 75,09 százalékkal. Az egy ágyra jutó lakosok számát tekintve a Dél-Dunántúl a második 164,3-del – ez az országos átlaggal szinte megegyezik –, míg a legrosszabb helyzetben a Közép-Dunántúl van, ahol 212,05 lakos jut egy aktív kórházi ágyra. Ugyanakkor a kihasználtság ezen régióban a legjobb, 78,83 százalék, míg a legrosszabb Észak-Alföldön, ahol ez az arány 74,02 százalék.
Az aktív ágyakat tekintve tehát nincs jelentős különbség az egyes területek között, jóval nagyobb viszont a szórás a krónikus ágyak esetében. Itt az egy ágyra jutó lakosok számát és a kihasználtságot is figyelembe véve Pest áll az élen. A legrosszabb a helyzet újfent az észak-alföldi régióban, ahol 855,9 lakos jut egy ágyra, ráadásul a kihasználtság itt csak 79,55 százalék. Az országos átlag 510,1 lakos/ágy, és a fekhelyek 83,06 százalékában kezelnek valakit. Az ágykapacitás legkevésbé a dél-alföldi régióban kihasznált, a mutató csupán 74,26 százalék. Az előbbi adatok azért is figyelemre méltóak, mert a szakemberek szerint elsősorban nem az ágyszám csökkentésével kell a problémákat megoldani: egyes területeken – krónikus ellátás, rehabilitáció, hospice – ágyhiány van, ezért a kihasználatlan fekhelyeket ezen területekre kellene "áttolni".
