Tavaly lehetővé vált, hogy az egészségpénztári tagok a jogszabályban felsorolt prevenciós szolgáltatási kiadások esetében plusz adókedvezményhez jussanak abban az esetben, ha egyéni egészségtervet készíttetnek. Sokan számítottak arra, hogy ez a szisztéma az egészségmegőrzés ösztönzőjeként hat majd. A kasszák tapasztalatai alapján azonban az elméletben helyes elgondolás a gyakorlatban alighanem csúfosan megbukott.
A legfőbb kifogás az egészségtervvel kapcsolatban az – fejtette ki a Talizmán Egészségpénztár (Ep.) nevében Szabó László, a Marsh komplex pénztári ügyviteli szolgáltató üzletágvezetője –, hogy a terv készítésének és életmód-vezetési javaslatainak pozitív egészségügyi hatásai nincsenek arányban sem a tag közvetlen ráfordításaival, sem pedig a pénztárak többlet adminisztratív költségeivel. A Talizmán 12 ezer tagjából tavaly mindössze 137 fő készíttetett egészségtervet, a prevenciós kiadásaik pedig összesen 1,4 millió forintot tettek ki. (Az adókedvezmény nagyságát jól jelzi, hogy így a tagok átlagosan mintegy 10 ezer forint értékű prevenciós szolgáltatást vettek igénybe, amelyre ezer forint adókedvezmény járt.)
Az MKB Ep. tagjai közül – tudtuk meg Lehoczky Lászlótól, az igazgatóság elnökétől – a vizsgálatok időigényessége és költsége miatt roppant kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Az egészségtervre alig mutatkozott igény az Erste-Harmónia Ep. tagjai között, és hasonló a helyzet az OTP és a Credit Suisse (CS) egészségpénztár esetében is. Az OTP Ep. – tájékoztatta lapunkat Kollarik István ügyvezető igazgató – mindössze 400 egészségtervet tart nyilván, ami a tagok egyetlen százalékát jelenti. Ez az arány csak néhány százalék a CS Ep.-ban is.
Pozitív tapasztalatokról kizárólag a Tempó Ep. számolt be. Mint Fehér Anita munkatárs elmondta, az egészségtervet előnyei miatt itt viszonylag sokan vették igénybe, a kassza közel ezer ilyet tart nyilván. A többiekkel ellentétes tapasztalat egyik oka lehet, hogy néhány munkáltatóval kötendő szerződés egyik feltétele volt, hogy tud-e a kassza egészségtervet készítő szolgáltatót felmutatni.
A Dimenzió Ep. egyébként már tavaly, a pénzügyi felügyelet konferenciáján prezentálta, hogy milyen hátulütőkkel kell számolni az egészségtervvel kapcsolatban – hangsúlyozta Zólomy Orsolya ügyvezető-helyettes. Piaci szempontból gondot jelent a tervet készítők szűk köre és az erősen szóródó árak. A tervekért a szolgáltatók 2–25 ezer forintot kérnek el. A Dimenzió számára a tagok térítésmentesen készített egészségterve egy évben (figyelembe véve azt is, hogy a terv két évre szól) közel húszmillió forintos költségtöbblettel járna. A szektor számára pedig – 300 ezer igénylővel kalkulálva – a szűrési, a laboratóriumi, az infrastrukturális és az adminisztrációs költségeket is figyelembe véve a plusz teher elérheti az egymilliárd forintot.
Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy az egészségterv nem segítette a prevenciós kiadások növekedését. Az egészségmegőrzés azonban ettől függetlenül – legalábbis néhány kassza tapasztalatai szerint – kezd előtérbe kerülni. A tagok költési struktúrája – számolt be a Talizmán tapasztalatairól Szabó – már tavaly érzékelhetően átalakult és ugyanez a tendencia látszik folytatódni 2005-ben is. Az egészségügyi kiadások aránya (ideértve az orvosi szolgáltatásokat, a gyógyszervásárlásokat, gyógyászati segédeszközöket, orvostechnikai eszközöket, gyógyhatású termékeket) tavaly először csökkent 50 százalék alá. A több mint félmilliárd forintos költés 46 százalékát adták az egészségügyi kiadások, a nagyobbik rész prevenciós, egészségvédelmi célokra ment el. A Vitamin Ep. is kedvező változásokról számolhat be. A tagok – tudtuk meg Bolvári Lászlótól, a kassza ügyvezetőjétől, aki egyben az Egészségpénztárak Országos Szövetségének (Eposz) elnöke is – egyre élénkebben igénylik a fittséget biztosító szolgáltatáscsomagokat.
Persze ez a jelenség még éppen csak elindult, így nem is jellemző minden kasszára. Lukács Marianna a Patikapénztár esetében a költések terén nem észlelt strukturális változást, az azonban tény, hogy a tagok egyre bátrabban költenek az eddig meghatározónak tekinthető gyógyszertári és optikai szolgáltatásokon túl az összes többire. A Tempó esetében változatlanul a gyógyszertári kiadások a jellemzőek. Ez a kassza is szeretné persze, ha a prevenciós felhasználások előtérbe kerülnének, amit leginkább szűrővizsgálati programok szervezésével, egészségvédő csomagok összeállításával kívánnak elérni. Örvendetes – rögzítette Fehér Anita –, hogy növekszik azon szolgáltatók száma is, ahol a tagok egészségvédelmi, megelőző szolgáltatásokat vehetnek igénybe.
A pénztárak között jelentős eltérések tapasztalhatóak a költési struktúra terén, de ez a különbség más vonatkozásban is fennáll. Sajátos módon például a K&H Medicina tagjai befizetett pénzüknek csak felét költik el különböző szolgáltatásokra (a szektorra ennél jóval nagyobb kiadási arány a jellemző), a másik felét megtakarítják. E pénztár esetében az első helyen szerepelnek a gyógyszertári költések, ezt követik az egészségügyi szakellátásról kiállított számlák, majd a gyógyászati segédeszközök. A Medicina tagjai a legkevesebbet a sportra és az üdülésre költik egészségpénztári számlájukról.
B. Judit Varga