Nap mérlege

Az indulók kilencven százaléka nyer az uniós pályázatokon

A kkv-k kétharmada tervez beruházást a közeljövőben, melyhez a cégek fele tervez bankhitelt felvenni − derül ki az UniCredit Bank megbízásából készített felmérésből. A megkérdezett 700 kis- és középvállalat fele soha nem fontolta meg azt, hogy uniós pályázaton induljon. Mindössze 15 százalékuk pályázott, viszont 90 százalékban nyertek is. A nem indulók a bonyolult adminisztrációra hivatkoztak, míg a nyertesek a kötelező minimális önerő nagyságát kifogásolták a kutatás szerint. A cégek beruházást tervező kétharmadának 41 százaléka tárgyi eszközt vásárolna, 30 százalékuk ingatlanbővítéssel, 16 százalékuk járművásárlással, 14 százalékuk pedig informatikai fejlesztéssel kalkulál. Az UniCredit az év végére elkészül azzal a kutatással, amely az exportáló magyar többségi tulajdonú kkv-k jellemzőit veszi számba.

Közel nyolcezer magyar cégvezető Szlovákiában

A Szlovákiában működő társaságok csúcsvezetésében, igazgatótanácsában és egyéb vezető pozíciójában összesen 7942 magyar állampolgár található, ennél többen külföldiek csak a csehek vannak − derült ki a Dun & Bradstreet tanácsadó társaság elemzéséből, amelyet a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági napilap keddi száma ismertetett. A közös szövetségi állam és a nyelvi közelség, továbbá a cseh cégek erőteljes térnyerése miatt érthető az intenzív cseh jelenlét, a volt országtársból 9137 csúcsvezető dolgozik most Szlovákiában. A meglepetést inkább az okozza, hogy a második helyen, a masszív szlovákiai jelenléttel bíró Ausztriát és Németországot lekörözve, Magyarország áll, 7942 vezető beosztásúval.

Magyar borba magyar dugót!

Közel 50 millió forintot fektet be egy szegedi borászati beszállítóba a Széchenyi Tőkebefektetési Alap, az Eno-Pack Kft.-ben ezzel kisebbségi tulajdonrészt szerezve. A céget a forrás hozzásegíti, hogy pályázati forrásokra és önerejére is támaszkodva még ebben az évben megkezdhesse saját nyomdai üzemegységének kialakítását Szegeden. Ennek üzembe helyezését követően a társaság gyorsabban, megfelelő szériaszámmal szolgálhatja ki meglévő ügyfeleit. A speciális nyomdagép megvásárlása mellett az alkalmazotti létszám bővítése és az alapanyagok megvásárlása is a fejlesztési projekt részét képezi.

Nem nő hazánkban a banki penetráció

A bankkártyák és az internetes banki szolgáltatások használata dinamikus növekedést mutat régiónkban. Tavaly már minden második közép- és kelet-európai lakos használt kártyát a vásárlásaihoz − derül ki a GfK Piackutató Intézet felméréséből. Hozzáteszik, hogy az internetes ügyintézés olyan országokban is felgyorsíthatja a fejlődést, ahol a banki szolgáltatások használata a nagy földrajzi távolságok vagy a gyengébb infrastruktúra miatt eddig elmaradt a régiós átlagtól. A banki szolgáltatásokat használók aránya Közép- és Kelet-Európában 6 százalékkal nőtt 2008-hoz, a válság kitörésének évéhez képest és 2011 végére elérte a 80 százalékot. Magyarországon a felnőtt lakosság 83 százaléka áll kapcsolatban bankokkal, és ez az arány alig változott az elmúlt években. A legrosszabb a helyzet Bulgáriában és Romániában, ahol a lakosság kevesebb mint 60 százalékának van banki kapcsolata. A legjobb mutatóval Ausztria rendelkezik, ott 98 százalékos a banki ügyfelek aránya a lakosságon belül, Horvátországban és Csehországban pedig 90 százalékos. Dunai Albert, a GfK Hungária pénzügyi kutatási szektorért felelős vezetője a közleményben kifejti: a banki penetráció növekedése Magyarországon már nem elsősorban infrastrukturális kérdés, hiszen az ezer lakosra jutó bankfiókok számát tekintve a régió legtöbb országa előtt áll. A szakember úgy gondolja, hogy sokkal inkább a pénzügyi kultúra és a bankokkal szembeni attitűd az, ami meghatározó lesz a fejlődés szempontjából.