A svájci UBS elfogadta, hogy 1,4 milliárd svájci frankot (1,5 milliárd dollár) fizet az USA, Nagy-Britannia és Svájc pénzügyi szabályozó hatóságainak a Libor-manipulációk ügyében. Az összegből 1,2 milliárd dollárt kap az USA igazságügy-minisztériuma, illetve az árupiaci határidős ügyletek bizottsága, 160 millió font jut az FSA-nak (ez rekordösszeg a brit testület történetében), a svájci Finma pedig 59 millió frankot szed be.
Az FSA idén robbantotta ki a Libor-botrányt, miután kiderítette, hogy a Barclays bankcsoport egyes traderei a 2008−2009-es válság idején, valamint az azt megelőző években összehangoltan manipulálták a legfontosabb irányadó bankközi kamatlábat s ezen keresztül a forgalmazott direktívák árfolyamát. A Barclays júniusban elfogadta, hogy 290 millió font (473 millió dollár) bírságot fizessen az USA, illetve Nagy-Britannia piacfelügyeleti hatóságainak − emellett végül távoznia kellett a bank vezérigazgatójának és elnökének is. A UBS már azt megelőzően, 2011-ben közölte, hogy vizsgálat alatt áll a Libor feltételezett manipulálása miatt − az FSA későbbi megállapítása szerint a svájci banknál legalább 45-en vettek részt az USA-ra, Európára és Japánra kiterjedő műveletekben vagy legalábbis tudtak róluk. A másfél milliárdos summa minden idők második legmagasabb banki bírsága − idén az HSBC-re 1,9 milliárd dolláros büntetést szabtak ki pénzmosási ügyek miatt. A Libor-botrányból még születhetnek további bírságok, hiszen nagyjából egy tucat banknál zajlanak még vizsgálatok.
