Még mindig rossznak tartják a gazdasági környezetet az európai cégek, de többségük szerint még nem értük el a mélypontot, viszont hamarosan megindulhat a kilábalás − kommentálta a friss adatokat Schannen Frigyes, a Roland Berger Stratégiai Tanácsadók Kft. ügyvezető igazgatója. Ennek megfelelően idén − a nyugati cégek kivételével − mindenki recessziót vár, ám 2013-ban − a mediterrán cégeket nem számítva − már a gazdaság felpörgésére számítanak a vállalatok. Mindezek ellenére a vállalkozások 29 százaléka tart az eurózóna összeomlásától, természetesen jóval pesszimistábbak a délnyugat-európai cégek (57 százalék), míg külső figyelőként a magyarok viszonylag kevésbé tartják ezt valószínű forgatókönyvnek (11 százalék).
Jelentős különbségek mutatkoztak akkor, amikor arról kérdezték a cégeket, hogy mi okozza a legnagyobb veszélyt a jövőbeli növekedés eléréséhez: az összesített válaszok alapján − 54 százalékkal − ezt a képzett munkaerő hiányában jelölték meg. Érdekesség, hogy a mediterrán országokban 71 százalék nyilatkozott így, miközben ott folyamatosan rekordokat döntöget az állástalanok aránya. \"Ez strukturális gond, hiszen főleg a fiatalok a munkanélküliek, míg a cégeknek tapasztalt munkaerőre van szükségük\" − magyarázta a látszólagos ellentmondást Schannen. A magyar cégek 33 százaléka szerint okozhat gondot a képzett munkaerő hiánya a közeljövőben, ám ők a legnagyobb problémának (44 százalék) a korlátozott finanszírozási lehetőségeket látják. Ide kapcsolódik, hogy az európai vállalatok 30 százaléka tart idén pénzügyi helyzete további romlásától, vagy a hitelkeret csökkentése vagy az új hiteligényük elutasítása miatt. Ezek után talán nem meglepő, hogy a cégek 87 százaléka idén elsősorban belső forrásokból oldaná meg a finanszírozási kérdéseket.
A felmérésből az is kiderült, hogy a cégek Európa-szerte más-más módon oldanák meg a válságból való kilábalást: bár mindenhol a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési lépések a legfontosabbak, amíg a délnyugati régióban inkább a költségoldalra fokuszálnak, addig térségünkben és Nyugat-Európában inkább a növekedési lépésekre helyezik a hangsúlyt. Magyarországon az európai átlagnál kevesebben összpontosítanak a költségrugalmassági intézkedésekre, de többen kényszerülnek a stratégiai vagy üzleti modell kiigazítására. \"E szerint jobb esetben olcsóbb területekre, például vidékre költöztetik a termelést, de sokszor üzletágbezárást jelent\" − magyarázta Schannen.
