Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Úgy tűnik, egyhamar nem autózhatunk az észak-erdélyi autópályán, a Román Országos Út- és Autópálya-építő Társaság (CNADNR) és a sztrádát építő Bechtel vállalat ugyanis továbbra sem tud egyezségre jutni a folytatás feltételeiről. Az amerikaiak szerint a CNADNR 110 millió euróval tartozik a már elvégzett munkálatokért, ahhoz pedig, hogy a már megkezdett három pályaszakaszon folytatni lehessen a munkát, további 240 millió euróra volna szükség.
A román kormánynak azonban − nem titkoltan − nem prioritása az erdélyi sztráda, ehelyett a IV. pánerópai folyosó részeként épülő, Nagylakot a Fekete-tengerrel összekötő autópálya építését támogatja. Bukarest emellett több ízben is azzal vádolta a Bechtelt, hogy túl lassan és rossz minőségben épít, miközben indokolatlanul egyre több pénzt követel.
Az amerikaiak 2006-ban kezdték el a 415 kilométeres, Borst Brassóval összekötő autópálya építését, a teljes nyomvonal összköltségét akkor 2,2 milliárd euróra becsülték, átadását pedig 2012-re ígérték. Az elmúlt hét év alatt azonban mindössze 52 kilométer, a Kolozs megyei Gyalut Aranyosgyéressel összekötő pályaszakasz épült meg 2 milliárd euróból, ami az eredeti költségvetés közel 100 százaléka. A helyi sajtóban megjelenő hírek szerint a teljes autópálya megépítésére már 14 milliárd eurót követel a Bechtel, amivel az erdélyi sztráda elnyerné a világ legdrágábban épülő autópályája címet, átadására pedig 2013-ban sincs remény.
A súlyos anyagi gondokkal küzdő közlekedési tárca a közelmúltban megpróbálta rábírni az amerikaiakat, hogy legalább 35 százalékkal csökkentsék anyagi követeléseiket, a Bechtel azonban hajthatatlan. Ráadásul a pályaépítő számára igen kedvező szerződési feltételek miatt a Bechtelnek egyáltalán nem sürgős a folytatás, mivel szerintük az építkezés tőlük független okok, azaz pénzhiány miatt áll, a megrendelőnek kötbért kell fizetnie, ami napi több millió euróra rúg. Az autópálya munkálatai így hónapok óta állnak, helyi források pedig arról számoltak be, hogy az amerikai vállalat erőgépeinek egy részét más európai építkezésekre költöztette át.
