Az Európai Árverezők Szövetsége (EFA) nemrég tartotta Brüsszelben szokásos évi közgyűlését, amelyen újraválasztották a korábbi elnököt, a stockholmi Carl-Gustav Petersent; egyik helyettese Henrik Hanstein, a kölni Kunsthaus Lempertz tulajdonosa lett, a másik pedig Sonja Farsetti Firenzéből.
Az EFA hosszú évek óta küzd a követői jogdíj harmonizálásáért az Európai Unió országaiban - hangsúlyozta első nyilatkozatában Hanstein, a legrégebbi, mindmáig családi kézben lévő német aukciósház vezetője. Értek már el eredményeket, a korábbiaknál előnyösebb versenyfeltételeket, de a szövetség egyes tagjai szerint az eredetileg kitűzött célt még nem sikerült elérni, már ami az érintett művészek részvételét illeti. Szakmai berkekben közismert például, hogy Franciaországban az ott beszedett követői jogdíjak összegének mintegy hetven százaléka mindössze öt művész leszármazottai, azaz öt örökös család között oszlik meg. Ezért kap egyre szélesebb támogatást az Európai Árverezők Szövetségének tagállamai körében az a brit kezdeményezés, hogy a követői jogdíjat a közeljövőben mindenütt csupán az élő alkotókra korlátozzák, ahogyan azt jelenleg az Egyesült Királyság, Írország, Hollandia vagy Ausztria teszi. Franciaország a saját EU-elnöksége idején feltétlenül keresztül akarja vinni a brit javaslatot. Egy ilyen lépéssel jobban kiegyenlítődnének a versenyhátrányok olyan országokkal szemben, mint Svájc vagy az Egyesült Államok.
Aggodalommal szemléli a szövetség a kulturális bürokrácia túlburjánzását is, amelyben nagy szerepet játszik az UNESCO-konvenció hatálybalépése. Az európai kulturális javak elvámolása az Európai Unió területén ugyanis engedélyköteles lett. Például ha egy festmény idősebb fél évszázadosnál és becsült értéke meghaladja a 150 ezer eurót, akkor az illetékes kulturális minisztériumok jóváhagyása kell ahhoz, hogy kivigyék az USA-ba vagy Svájcba, illetve hogy behozzák ezekből az országokból. Még rosszabb a helyzet az akvarellek, rajzok vagy gouache-képek esetében, mert ezek értékhatárát mindössze 50 ezer euróban szabták meg. Ezek az árhatárok ugyan egybeesnek az európai kulturális javak védelméről szóló egyezség értékhatáraival, de az EFA mégis túl alacsonynak tartja őket.
