Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ötödik alkalommal rendezi meg az idén június 13-án a Sotheby’s évi rendes aukcióját XIX. századi európai festményekből; e kategóriába közép-európai, német, osztrák és skandináv művészeket sorolnak be, némelyiküknek csak a születési dátuma XIX. századi, munkássága inkább a XX.-hoz köthető. A ház londoni főhadiszállásán, a New Bond Streeten három ülésben tartandó árverés anyagába ezúttal csak négy magyar képet válogattak be, kevesebbet, mint bármikor korábban.
Köztük azonban kiemelkedő mű is van, mint Paál László Faluszéle, amely 1879 óta nem került a piacra; akkor vette meg egy New York-i galériától amerikai tulajdonosa. A festményt 100–150 ezer fontos becsértéken indítják (mintegy 38–57 millió forint); tavaly mind a Kieselbachnál, mind a Mű-Teremnél 42-42 millióért ütötték le Paál egy-egy barbizoni tájképét. Egy másik összehasonlítási lehetőség: ebben a sávban indítja a Sotheby’s a mostani árverésen olyan művészek munkáit, mint a norvég Edward Munch vagy a holland Willem Koekkoek.
A 2003. évi hasonló Sotheby’s-aukció nagy – magyar vonatkozású – meglepetése volt Frank Frigyes sikere, akkor a Hímző Mimit 25–35 ezer font helyett 50 ezerért szerezte meg egy brit licitáló, ez aukciós rekord a festő munkásságában. Most a múlt század húszas éveiben Párizsban időző, az École de Paris stílusjegyeit elsajátító művésztől egy másik, ugyancsak a feleségéről készült kép keres gazdát (Mimi őszi virágokkal), 20–30 ezer fontos becsértéken.
A Sotheby’s magyarnak sorolja be az 1860-ban Temesváron született, Bécsben tanult, évtizedekig Rómában élő Adolf Hiremy-Hirschlt, akit a lexikonok gyakran osztrák festőként tartanak számon. Tőle 10–15 ezer fontért kínálják Az egyetlen tanú című keleties témájú képet. Az ár szerinti lista vége felé találjuk az 1866-ban született Halmi Lajos Artúr Színházba menők című, 4–6 ezer fonton kezdő festményét, melyet 1898 körül festett a Párizsban Munkácsy Mihály műhelyében is megfordult művész.
Egy nappal később tartja hasonló árverését Londonban a másik nagy aukciósház, a Christie’s, ezen a legfontosabb magyar kép Benczúr Gyula Vajk megkeresztelése című, 1910 körül festett műve. A Budapesten utoljára 1921-ben, a Műcsarnokban kiállított festmény kisebb változata a Magyar Nemzeti Galériában látható, 1875-ben készült, közismert, nagyszabású alkotásnak, most svájci tulajdonból kerül kalapács alá, 30–40 ezer fontos becsértéken indítva. A mű különlegessége – idézi a Christie’s katalógusa Bellák Gábor szakvéleményét –, hogy Benczúr maga készített 1880-ban az akkorra már nagy népszerűségnek örvendő eredeti képről egy néhány elemében eltérő tintarajz verziót, majd ennek nyomán festette meg a kicsinyített replikát.
Az egzotikus témáiról ismert Tornai Gyula két képe gazdagítja még az aukciósház aznapi választékát: a Hegyi harcosok című olajfestmény a 12–18 ezer fontos sávban indul, a hasonló hangulatú Keleti vízipipázó becsértéke 7–10 ezer font.
