Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ázsiai gazdaságok előretörése mindinkább meghatározóvá válik a világ műtárgypiacán is, de nem egészen úgy, mint korábban, Japán esetében történt, amikor a szigetország felvirágzása idején japán milliárdosok, esetleg bankok vásárolták meg rendre az európai művészet emblematikus alkotásait. A XXI. század újgazdagjai jellemzően Oroszországból, Kínából, Indiából érkeznek és nem feltétlenül a klasszikus európaiakat akarják megvenni, hanem hazai ízeket keresnek.
A világ két vezető aukciós háza, a Sotheby’s és a Christie’s egyaránt jó ideje jelen van a piacvezető New York, illetve London mellett Hongkongban is – mindketten évente kétszer tartanak ott árverést –, s a Christie’s szerint ez ma már a világ harmadik legnagyobb forgalmú piaca. A londoni székhelyű ház e heti ötnapos hongkongi árverése közönségének zöme ma már várhatóan nem a különleges státusú városból való, hanem magából Kínából érkezik – vásárlóerőben nem lehet hiány, hiszen a Cap Gemini Ernst & Young tavalyi adatai szerint az ország 1,3 milliárd lakosa közül mintegy 300 ezren milliomosok (USA-dollárban számolva). Soha ennyi készpénz nem áramlott erre a piacra – idézett a Bloomberg egy hongkongi galériatulajdonos műkereskedőt –, de a kínai gyűjtők azt keresik, ami közel áll hozzájuk. A trend részben ismerős: a gazdag oroszok megérkezése soha nem látott keresletet generált először szinte minden olyan tárgy iránt, amelyet az orosz művészet elnevezés alá be lehetett sorolni, de nagyon rövid idő alatt megindult a minőségi szelekció is.
A kínai műkincsek szegmense annyiban talán különbözik – mondják megfigyelők –, hogy a klasszikus kínai kerámia, illetve porcelán szakadatlanul kapós volt Európában és Amerikában, évszázadok óta. A legnagyobb sztár most is egy olyan vörös mintázatú, XIV. századi, Ming-korabeli váza lesz, amelyet egyik előző, skót tulajdonosa lámpatestként használt; a Christie’s katalógusa nem ad meg rá kezdő árat, de a ház szakértői szerint a 60 millió hongkongi dollárt is elérheti (7,7 millió USA-dollár). Ez rekord lenne egy ebből a korszakból származó darab esetében; a kínai kerámiák világcsúcsát tavaly Londonban, szintén a Christie’snél érte el egy ugyancsak XIV. századi, de a Jüan-dinasztia korából származó edény, 29 millió USA-dollárnak megfelelő árral.
A hongkongi árverésen nagy sikert várnak az olyan XIX–XX. századi kínai festők képeitől is, akiket Picasso vagy Monet helyi megfelelőinek tartanak – ha nem is piaci értékük alapján. Ki-Baisi tizenkét tájképből álló, 1921-ben befejezett albumának felső becsértéke például 1 millió USA-dollár – ez még igen messze van a korabeli európai élvonal áraitól.
