Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Stúdió Antikvárium december 4-i aukciójának kicsiny, de gondosan válogatott anyagában a kéziratgyűjtőktől a térképek szerelmesein át a könyvkötések gyűjtőiig minden bibliofil kedvére válogathat, a tételek indulóárai az utóbbi évek aukcióinak fényében nem is tűnnek túl magasnak. Nemzetközi ritkaság Marsigli gróf (a Duna-medence első térképezője) hatkötetes Duna-monográfiájának - Description du Danube, Hága, 1744 - káprázatos állapotú sorozata. A Kárpát-medence történeti földrajza, hidrológiája szempontjából máig alapműnek számító könyv első kiadása még Marsigli életében, 1726-ban jelent meg. A 18 szekciós Duna-térképen túl számos állattani, bányászati, régészeti és csillagászati táblát tartalmazó, 6 millió forintról induló mű magyar aukción még sohasem fordult elő, csak a külön atlaszkötetbe kötött térképeket vehette meg két éve 2,4 millió forintért egy szerencsés gyűjtő.
A másik nagyágyú Radnóti Miklós Első eclogájának kézirata 1938 májusából. A három lapon, sok javítással leírt vers - Radnóti egyik legfontosabb, a spanyol polgárháború által ihletett műve - 2,5 millió forintról indul. (A kéziratok rekordját Magyarországon Vörösmarty 19 millióért elkelt Bordala tartja.)
A látképek közül kiemelendő a katalógus borítóján is látható Buda-Pest veduta, amely 1820-1850 között jelent meg Bécsben, az Artariánál. A reprodukcióról jól ismert, de igen ritka lap a Gellérthegyről ábrázolja a hajóhíddal összekötött reformkori kettős fővárost (600 ezer). Szerepel a kínálatban a Schedel-krónika Buda-látképe is (300 ezer), az 1493-ban megjelent fametszet Buda első, többé-kevésbé hiteles ábrázolása. Török kori magyar várakból nem kevesebb, mint 51 látható Hieronymus Ortelius 1665-ben harmadik kiadásban megjelent krónikájában, amely 1,2 millióról indul.
Az okleveleket Miksa császár 1573-as adománylevele és II. Rudolf 1603-as címereslevele (armálisa) képviseli, mindkettő 150 ezerről indul. Az aukción kéttucatnyi művészi kötéssel ellátott könyv is kalapács alá kerül, közülük talán a 80 ezerről induló 1751-es bázeli biblia gyönyörű aranyos barokk kötése emelkedik ki. A Vizsolyi után alighanem a leghíresebb - és legdrágább - magyar biblia, a Misztótfalusi által 1685-ben Amszterdamban saját költségén kinyomtatott úgynevezett Aranyos Biblia is szerepel az árverésen - 400 ezerről indítva -, ha nem is a legszebb kötésben; annál jellegzetesebb az 1626-ban Bécsben kiadott, most 200 ezerről induló első katolikus biblia korabeli fatáblás disznóbőr kötése.
