Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Boston egyik külvárosában nemrégiben rendezték meg a vásárral egybekötött komputerfesztivált, amelyen - hasonlóan a Szilícium-völgyben tartott azonos célú rendezvényekhez - a számítógép-mániások sztorikkal szórakoztatták egymást, bemutatták matuzsálemi korú (20-30-40 éves) gépeiket vagy kékre, zöldre, pirosra festett dobozú, díszekkel ékesített kedvenc komputerüket. Mindemellett hiánycikknek számító alkatrészeket is kerestek-kínáltak.
Az esemény legfőbb attrakciója azonban a veterán számítógépekkel való üzletelés volt. Alig néhány éve az ilyen szerkezetek gyűjtése még csak néhány megszállott hobbija volt, mára azonban anyagi hasznot ígérő befektetéssé vált, hiszen például webaukciókon komoly összegeket lehet keresni egy-egy becses típus felkínálásával.
Ötszáz-ezer komoly gyűjtőt számlál ez a piac - nyilatkozta a The Economistnak Sellam Ismail, aki egyaránt fő szervezője a keleti és a nyugati parti rendezvénynek -, de számuk erőteljesen növekszik. Már az 1950-es, 60-as évek egyszerű mechanikus számológépeinek is „egészséges” piaca van, ezek néhány száz dollárt érnek. Vannak azonban öregebb masinák, amelyek ennél jóval magasabb áron forognak. A csúcstartó egy ritka Thomas de Colmar-féle számológép, amelyért valaki 250 ezer dollárt adott.
A digitális komputerek értékbecslése nehezebb dolog, minthogy egy-egy berendezés működőképességének, eredetiségének megítéléséhez sokszor mérnöki tudásra van szükség, és ez az a „műtárgy”, amelynek értékelésében nem segíthet a szépérzék, hiszen a régi gépek kifejezetten rondának mondhatók. Csakhogy, mint Christine Finn archeológus megállapítja, ezeknek az eszközöknek az értékét a számítástechnika történetében játszott szerepük adja. (Finn egyébként a Szilícium-völgyről ír könyvet.)
Ez magyarázhatja a piacon kialakult árakat. Egy Apple 1-es például (az első asztali gépek egyike, amely egyébként kisebb teljesítményű, mint a legtöbb mai digitális karóra) 25 ezer dollárért kelt el nemrégiben, míg egy MITS Altair 8800-as, egy Processor Technology SOL-20-as, egy IMSAI 8080-as típusú gép és egy Scelbi 8H egyenként valamivel több mint ezer dollárt ért a legutóbbi aukciókon.
A veterán gépek gyűjtése sokszor azt jelenti, hogy a szemétből mentenek ki egy-egy öreg komputert vagy úgy akadnak a nyomára, hogy valaki alkatrészt keres egy ilyen berendezéshez.
Ugyanakkor ma már keresik ezeket a matuzsálemeket a komputertörténeti kurzusokat indító felsőoktatási intézmények, illetve a múzeumok is.
(A kaliforniai Moffett Fieldben, új helyén 2005-ben tervezik megnyitni ezek talán legnagyobbikát, a Computer Museum History Centre-t.) Ismail maga hisz ebben az üzletben, a számítógépek iránt érzett szenvedélyes érdeklődése mellett bizonyára ezért gyűjtött össze 1500 komputert, 3000 számítógépekről szóló könyvet és 20 ezer komputermagazin-példányt.
K. S.
