Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Időképek címmel a budapesti Néprajzi Múzeum két szintjén, húsz teremben látható egész évben az a monstre tárlat, amellyel a millenniumot köszöntik. A rendkívül sokrétű állandó kiállításhoz a legkülönfélébb korosztályokhoz és társadalmi rétegekhez szóló alkalmi rendezvények társulnak. Nemrégiben például Segítő órák elnevezéssel jótékonysági aukciót tartottak itt az 1889-ben alapított svájci Doxa cég segítségével.
A világhírű vállalat az ezredfordulóra millenniumi automata karórákat gyártott limitált példányszámban (összesen 90 darabot háromféle kivitelben).
Ebből a modellből Magyarországon 15 darabot hoztak forgalomba és ezek közül hatot - együttesen csaknem két és fél millió forint értékben - jótékonysági árverésre ajánlott fel a Doxa. Az órákat speciális karcmentes zafírüveggel és nagy pontosságú, automata Valjoux szerkezettel készítették, aranyozott valamint acél tokkal, továbbá klasszikusan szép nyomógombokkal. (Egy-egy óra vastagsága 14 milliméter és tokátmérője 37 milliméter).
Az aukció önkéntes lebonyolítója Erdész László volt, a nevét viselő szentendrei galéria tulajdonosa, az ottani Rotary Club tagja. A licitálásban részt venni nem óhajtók 10, 5 valamint 1 ezer forintos értékben válthattak úgynevezett „pártoló jegyet” az árvízkárosultak megsegítésére, a pénzt a beregi és kárpátaljai magyar települések támogatására létrejött Mocsáry Alapítvány juttatta el a rászorultaknak.
Most, június 21. és 24. között a magyar ipar felé fordul a figyelem, ennek termékeit láthatja a nagyközönség a Néprajzi Múzeum épületében, az I. Budapesti Óraszalonon. A kiállított tárgyak európai hírű és rangú remeklések, mint például az ismeretlen nevű magyar mesterektől származó, 16-18. századi homokórák üvegből, filigrán ezüst foglalattal, avagy Smidt János 1643-as kassai, torony formájú asztali órája aranyozott fémből, három számlappal, magyaros ornamentikával ékesítve.
Hoser úr Budán 1843-ban remekelte díszes asztali szerkentyűjét, tetején földgömbbel, öntött horganyból. A faliórák között van festett porcelán előlapú, sárgaréz szerkezettel Kapuvárról, virágos mintákkal pingált fa előlapú Torontál megyéből, míg a képórák között akad egy négyszögletes, vértestarcsai példány.
Aranyozott bronzból cifrázta Klarick Sámuel Pesten fogantyúval ellátott úti óráját 1850 táján, amely, ha kellett, saját lábán is megállt. Méretei miatt is tiszteletet parancsol Mayr Gyula fiókos asztalkán álló, üvegvitrinben tárolt világórája Győrből, 1909-ből, amely Budapest mellett 65 város zónaidejét mutatja óraszekrényén.
A budapesti Néprajzi Múzeumban a régi pest-budai mesterek, műhelyek és óraritkaságok bemutatója mellett kecskeméti vendégkiállítás is nyílik június 23-án, szombaton, az ottani Katona József Emlékháztól kölcsön vett műtárgyakból. Az első emeleti „órapatikában” folyamatos, ingyenes órabeállítással várják a látogatókat.
Wagner István
