Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A listaárak alapján számolt költési adatoknak csupán harmadát teszi ki a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) 2005-ös reklámpiaci becslése. Eszerint tavaly 166,6 milliárd forintot fordítottak reklámozásra a hirdetők, ami 7,7 százalékos bővülést jelent egy év alatt. A TNS Media Intelligence által a listaárak és a médiumok által közölt adatok alapján kalkulált összegek eltérése a barterek és mennyiségi kedvezmények arányának emelkedésére utal – vélik az MRSZ szakértői. A korábbinál nagyobb mennyiségi kedvezményeket a hirdetési piacon egyre intenzívebbé váló verseny miatt kínálják fel a médiumok.
A teljes költés közel 42 százaléka a televíziókhoz áramlott, ami nemzetközi összehasonlításban igen nagy aránynak számít. A tavalyi becsléseknek is ellentmondó dominancia szakértők szerint jórészt a nemzetközi viszonylatban rendkívül alacsonynak számító tarifáknak tudható be. Ezer fő elérésére ugyanis ma a televíziók tudják a legkedvezőbb árajánlatot adni a piacon. Persze a magyar lakosság televíziózási szokásairól sem szabad megfeledkezni, hiszen naponta csaknem négy órát tölt a készülék előtt az átlagos magyar állampolgár. Szakértők szerint a tévénézésre fordított idő lassan csökken, s fokozatosan emelkednek a tarifák is a tévés piacon, így előbb-utóbb a nyugat-európai trend alakul ki nálunk is. Nagy-Britanniában például az összköltés negyede megy a tévécsatornákhoz, 40 százalékát pedig a nyomtatott sajtó könyvelheti el, az online-média pedig 4-5 százalékkal részesedik.
Az internetes reklámköltés aránya ugyanakkor már Magyarországon is megközelíti a 4 százalékot, 2005-ben 6,1 milliárd forintot számoltak el itt, ami a piac 3,7 százalékát teszi ki. Annyiban azonban jelentős az eltérés a nyugat-európai piactól, hogy nálunk még mindig a hagyományos bannermarketing adja a költések 90-95 százalékát, egyelőre elhanyagolható mértékű a blog- vagy a keresőszó-marketingre fordított összeg. Nyugat-Európában evvel szemben csak keresőszó-marketingre megy el az online-költések 30-40 százaléka.
A tavalyi adatok érdekessége, hogy egyedül a rádiós szegmens nem tudott növekedni, itt a költés 1,2 milliárd forinttal csökkent. Ennek okát a barterek növekvő arányában, a 2004-es, kiugróan magas bázisértékben (akkor 39 százalékkal nőttek a bevételek), valamint a versenyhelyzet éleződésében kell keresni.
