Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hetente 15 500 példányban megjelenő, 115 forintba kerülő Reformátusok Lapjának kiadója is próbálkozott az apróhirdetések mellett üzleti reklámok megjelentetésével, de ez utóbbi nehezen megy – fogalmazott lapunknak Kun Andrásné, a kiadóhivatal vezetője. A lapot előfizetői, illetve a gyülekezetekben „bizományi” rendszerben értékesítik, a standos eladás azonban nehézségekbe ütközik. Évekkel ezelőtt az ünnepek környékén több ezerrel is megnőtt az értékesített példányok száma, ma azonban ez már nem mondható el. A folyóiratot alapvetően az értékesítésből származó bevételekből, illetve a zsinat minimális támogatásából tartják fenn, s Kun Andrásné megfogalmazása szerint a megjelentetéshez szükséges horribilis kiadások miatt egyik napról a másikra élnek.
A katolikus hetilap, az Új Ember iránti érdeklődés viszont jelentősen megnő a nagy ünnepek – karácsony, húsvét – környékén, mondta a NAPI Gazdaságnak Szigeti László szerkesztő, aki hozzátette, hogy máskor általában 40 ezer példányban jelenik meg a 110 forintba kerülő orgánum. Az egyházi élettel, a kultúrával és a közélettel egyaránt foglalkozó folyóirat megtalálható a standokon, illetve előfizetői is vannak, de legtöbbet a plébániákon értékesítenek belőle. A lapnak számos „tradicionális” olvasója van – akik az 1945-es indulásától előfizetői a folyóiratnak –, de mellettük megtalálhatók a középosztálybéli értelmiségiek is a későbbi korosztályokból, s igyekeznek a fiatalok felé is nyitni, ám ez – ahogyan a nyomtatott sajtóban általában – nehezen megy. Az Új Emberben vannak ugyan hirdetések, de alapvetően a kiadó megkeresésére sikerül behozni ezeket. A kulturális hirdetések mellett az üzleti szférát is sikerült megszólítaniuk, vagyis Szigeti szerint igen széles a spektrum. A lap, illetve az egyház egyéb kiadványai – amelyekkel esetenként pályázatokon is megjelennek – nagyrészt önfenntartóak, „de legalábbis biztosan nem ráfizetésesek” – fogalmazott a szerkesztő.
A havonta két alkalommal, tízezer példányban megjelenő, 88 forintba kerülő Új Élet nem önfenntartó – mondta érdeklődésünkre Kardos Péter főszerkesztő, aki hozzátette, hogy a lap a Mazsihisz költségvetéséből, a különböző pályázatokon nyert összegekből, valamint az értékesítésből származó pénzekből tartja fenn magát, pontosabban ezeket egészítik ki a hirdetési bevételek. Az Új Életet előfizetői rendszerben is értékesítik, s így terjesztik a példányszám több mint felét, s nemcsak a magyarországi, hanem külföldi olvasókhoz is eljut. Emellett standokon is megvásárolható, de csak Budapesten. Egyébként e lapból sem értékesítenek többet az ünnepek, például a mostani pészah idején. A főszerkesztő hangsúlyozta, hogy a folyóirat nemcsak vallási témákkal foglalkozik, megtalálhatók benne a kulturális témák, s vannak „könnyedebb oldalai” is. A vallásos olvasók egyébként kisebb hányadot képviselnek, azok is olvasóik között vannak, akik kedvelik a lap Izraellel szembeni lojalitását, de természetesen a folyóirat tiszteletben tartja a vallásosak érzékenységét – fogalmazott Kardos. Erre az érzékenységre egyébként nemcsak a lap tartamának összeállításakor figyelnek, hanem a hirdetések befogadásakor is, több esetben előfordult, hogy visszautasítottak reklámokat, például nem kóser éttermekét vagy olyan eseményekét, amelyek szombatra esnek és belépődíjasak.
A nagyobb ünnepek – húsvét, pünkösd, a reformáció emléknapja, karácsony – környékén megnő a templomokat látogatók száma, s ennek eredményeként 30-32 százalékkal több fogy az Evangélikus Élet című lapból is – mondta Kendeh K. Péter, a Luther Kiadó igazgatója. Az egyébként heti 5–7 ezer példányban megjelenő, 165 forintba kerülő Evangélikus Élet sem élne meg az egyház támogatása nélkül, ez a költségek 30-35 százalékát fedezi, s körülbelül 60 százalékát teszik ki az értékesítésből származó bevételek, amit a hirdetési bevételek egészítenek ki, de ezek aránya szerényebb, mint a társadalmi, politikai lapok esetében. Kendeh szerint a hirdetők még nem ismerték fel, hogy az egyházi lapokban megjelenő reklámok hatékonysága nagyobb a máshol megjelentekhez képest, mert bizalmi tőkéjük jelentékenyebb, mint bármely más folyóiraté. A hirdetők ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy e lapok olvasótábora jórészt nyugdíjasokból kerül ki, akik szerényebb jövedelmük miatt nem tekinthetők a legalkalmasabb célközönségnek. Az Evangélikus Élet tehát bár nyitott a reklámokra, de a bibliai értékekkel és az egyház hitvallási irataival ellentétes hirdetéseket nem fogad be.
(A magyarországi történelmi egyházak több lapot jelentetnek meg, összességében több tízezer példányban, ezáltal összeállításunk nem lehetett teljes).
