Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Induló vagy kis- és közepes vállalkozásoknak gyakran fejtörést okoz egy-egy marketingkampány elindítása, tekintettel arra, hogy a marketingráfordítások az általuk kínált szolgáltatásnak vagy előállított termék költségének tetemes részét teszik ki. Állandó kérdés, hogy a szűkre szabott reklámbüdzséből mire futja és az eléri-e a célközönséget. A szakemberek szerint egy jól tervezett óriásplakát-kampány legalább olyan hatékony, mint egy televíziós, azonban az előbbi költségei az elért közönséget tekintve jóval nagyobbak. Néhány millió forinttal, vagy akár tíz-, húszmilliós büdzsével nagy valószínűséggel nem érdemes óriásplakát-kampányba kezdeni, ugyanis ez a pénz kevés ahhoz, hogy úgynevezett látható kampánnyá váljék a kommunikáció. A kreatív anyag, amely felkerül a plakátokra, önmagában többmilliós tétel lehet. Az ügynökségek szerint 30 millió forint alatt aligha érdemes látható, sok emberhez eljutó óriásplakát-kampányba kezdeni. Ennél sokkal olcsóbb megoldás a kereskedelmi tévében való hirdetés, amely az elért közönséget és a költségeket tekintve továbbra is a legolcsóbbnak számít. Ám itt is vannak minimumköltések, ami alatt nem áll szóba a csatorna a hirdetővel. A tévéknél kevésbé lehet határt húzni, mekkora az a minimum, amely alatt nem érdemes kampányba kezdeni, ugyanis a csatornák többsége egyedi megállapodásokat köt a hirdetővel, attól függően, mennyit szándékozik elkölteni, milyen időközönként és milyen műsorsávban. A költségek akként is változhatnak, hogy a hirdető szponzorációval, támogatással vagy a reklámidőben kreatív anyaggal kíván kommunikálni.
A szakemberek szerint minden esetben érdemes ügynökséggel dolgoztatni. Ők azok, akik felmérik a hirdető lehetőségeit, ismerik a kommunikációs csatornákat és komoly kedvezményekhez jutnak a médiumok hirdetési tarifáiból. A listaárak jellemzően csak irányt mutatnak, a piacon gyakorlatilag nincs olyan médium, amely ne térne el a saját listaáraitól. A lapok többsége 10–30 százalékot azonnal odaad a hirdetőnek, ugyanezt teszik a tévék és rádiók. Minél nagyobb tételről van szó, annál jobb alkupozícióban van a hirdető. Vannak olyan lapok is, amelyek a hirdetési felület árából esetenként 70 százalékot is felkínálnak, így jutva morzsákhoz a reklámtortából.
A kezdő vállalkozásoknak, illetve a kisebb reklámbüdzséjű cégeknek egyébként jó irány a nyomtatott sajtó – vélik a szakemberek –, éppen a komoly kedvezmények és a személyre szabott kommunikációs csomagok miatt. Sok esetben olcsóbb egy sajtókampányt indítani, mint tévé- vagy óriásplakát-akcióba kezdeni. Bár a sajtó elérési mutatói esetenként gyengébbek, a kiadók törekednek arra, hogy termékeikkel homogén réteghez jussanak el, amely hatékonyabb reklámfelületet kínál. Vagyis egy sajtótermék nagyobb hatékonysággal juttatja célba a hirdető információját. Ám nem biztos, hogy egy hirdetőnek erre van szüksége, hiszen tartós megjelenés esetében a sajtónál is milliókról, tízmilliókról lehet beszélni.
Reneszánszát éli a pr és az úgynevezett vonal alatti kommunikáció. A kis- és kezdő vállalkozások esetében ez a legkifizetődőbb és leghatékonyabb marketing, ráadásul egy kisebb óriásplakát-kampány árából pr-ral messzebbre juthat a hirdető. Bizonyos termékeket, szolgáltatásokat tartalommal kell megtölteni, mert újnak számítanak a piacon, nincs előéletük, a fogyasztók nem ismerik. A reklámkommunikáció ebben az esetben feneketlen kútnak bizonyulhat, míg a pr- vagy sajtókampány a kívánt hatás eléréséhez a legmegfelelőbb út. Ugyanakkor nem kétséges, hogy ezt követően „látható” reklámkampányokra is szüksége van a hirdetőnek.
