Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az európaiak 82 százaléka mindennap tévézik, s közülük a fiatalok kevesebbet ülnek a készülék előtt, mint az idősebbek – derül ki a UPC páneurópai televíziós felméréséből, amelyet abban a 14 országban – köztük Magyarországon – végeztek, ahol a kábeltelevíziós társaság jelen van szolgáltatásaival. Nálunk a nézők 80 százaléka foglal helyet naponta a tévé előtt, és 53 százaléka mondta magáról, hogy 2 óránál is többet tölt naponta tévénézéssel.
Az európaiak mindössze 21 százaléka bízik meg teljes mértékben a tévéhíradóban. A magyarok 46 százaléka szerint a tévés hírműsorok többnyire az igazságról tájékoztatnak, de csak 16 százalékuk ítéli őket mindig megbízhatónak, 10 százalékuk pedig egyáltalán nem tartja hitelesnek. Az európaiak 48 százaléka egyformán bízik a kereskedelmi és közszolgálati adók hírműsoraiban – Románia az egyetlen, ahol jobban megbíznak a kereskedelmi csatornákban –, míg a magyarok 43 százaléka nem lát különbséget a kétfajta hírforrás megbízhatóságát illetően, 36 százalékuk a közszolgálati médiumot helyezi előbbre, 21 százalékuk pedig jobban bízik a kereskedelmi tévéadókban. Hazánkban egyenlő arányban (40-40 százalék) vannak azok, akiket nagyon és akiket egyáltalán nem érdekel a belpolitika a televízióban. Lengyelországban a legerősebb az érdeklődés – 70 százalék próbálja megnézni a belpolitikai műsorokat –, a csehek kíváncsiak legkevésbé: 45 százalék egyáltalán nem érdeklődik az effajta műsorok iránt. A politikával kapcsolatos műsorok Európa-szerte határozottan befolyásolják a szavazási szokásokat. Az európai lakosság 54 százaléka ismeri el, hogy ez szerepet játszik szavazásában. A politikai műsorok ugyanakkor a magyarokat befolyásolják legkevésbé. A magyarok 65 százaléka azt állítja, hogy szavazatát soha nem befolyásolták a tévéadások. Leginkább a románokra hatnak az effajta műsorok.
Az európaiak 55 százaléka azért néz tévét, hogy informálódjon. Az európai országok közül Lengyelországban a legerősebb az információk iránti igény, 76 százalék. A szórakozni vágyók aránya – 56 százalék – az íreknél a legnagyobb, míg tanulási céllal Norvégiában kapcsolják be a legtöbben a tévékészüléket (27 százalék). Magyarországon szintén 55 százalékban az informálódás igénye a tévézés fő oka, ezt követi 43 százalékkal a szórakozni vágyás, és csupán 2 százalék esetén elsődleges ok a tanulás. Az európaiak 64 százalékát nem érdeklik a valóságalapú televíziós műsorok, a svájciak érdeklődnek a legkevésbé, a románok pedig leginkább az ilyen típusú programok iránt. A magyarok 73 százaléka azt állítja, nem vagy egyáltalán nem érdeklik a valóságshow-k. Csupán 16 százalékuk mondja azt, hogy kíváncsi és igyekszik is megnézni ezeket az adásokat. (Ennek ellenére igen sokan követték nyomon az RTL Klubon Győzike mindennapjait, s a csatorna várhatóan az idén elindítja a Való Világ 4-et.) A felmérésből az is kiderül, hogy a magyar családok az európai átlagnál jobban ellátottak, 63 százalékuknak több tévékészüléke is van.
