Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Létezik-e sikertörténet a magyar filmgyártásban, s ha igen, mi a titka? Erre, illetve ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ a közelmúltban megjelent – személyes megjegyezésekkel is tarkított – Producerek című interjúkötetében Lóránth Zoltán, aki „művész- és közönségfilmes” producerekkel beszélgetett, s nem csak filmekről. Interjúalanyai a film, a tévé, az üzleti világ s az élet egyéb területeiről érkező emberek, akiket rabul ejtett a filmkészítés világa, s nézőszámban és fesztiváldíjakban is mérhető sikereket érnek el. Az interjúkból szövődő portrékból közelebb kerül hozzánk a vagány, vidám Árpa Attila éppúgy, mint a sikert egykor és ma is sikerre halmozó Pataki Ági, vagyis az egykori medellből lett producer. Ő egyébként egy ideje férjével, Kovács Gáborral dolgozik. Saját bevallása szerint jó orra van a „filmgyártáshoz”, hiszen nem rendelkezik ugyan filmes képzettséggel, mégis „kimondottan” jó alkotásokat hozott tető alá partnerével.
A Németországban nevekedett Árpa Attilának sincs papírja arról, amivel foglalatoskodik, s amiben nagy sikereket ért el, akár a kereskedelmi televíziózásban tűnt fel, akár egy filmgyárban. Így nem meglepő, hogy bár Árpa százezer nézőre számított az Argó kapcsán, kétszázezret szeretett volna a mozikba csábítani, de a 140 ezres nézőszámmal is elégedett volt, hiszen a százezres nézőszám már közönségsikernek tekinthető.
Ahogy senki a világon, úgy a Valami Amerikát vagy a Magyar Vándort „világra segítő” Herendi Gábor sem tudja megmondani, mi a siker titka: „Ez összetett dolog” – fogalmaz. Azt viszont megtudhatjuk, hogy egy-egy ilyen produkcióhoz 200-300 millió forintot kell összegyűjteni. Ebből 100 millió különböző pályázatokon az államtól megszerezhető, a fennmaradó részt a producernek kell összekalapolnia. Ugyanakkor a magyar filmek még félmillió nézővel sem hozzák be a költségeiket, mert alacsonyak a jegyárak – véli Herendi. A jegybevétel fele a moziknál marad, s mindent egybevetve jó, ha 20-30 százaléka érkezik meg a film készítőjéhez. A sikerért tehát mindenkinek magának meg kell küzdenie, s hogy ez kinek hogyan jött össze, az kiderül Lóránth Zoltánnak a már említett producereken kívül Gát Györggyel, Kántor Lászlóval, Kovács Gáborral, Kovács Kristóffal, Muhi Andrással, Sík Endrével és Sváby Andrással folytatott beszélgetéseiből.
