– A pénz miatt vállalta el a régi konkurens – ráadásul a névhasználat miatt perelt – bulvárlap főszerkesztői posztját? Hiszen alig fél évet dolgozott média-tanácsadóként Prágában. Tulajdonképpen mire mondott igent?
– Először is pontosítok: van az az ajánlat, amelyre nem mondtam, ha jobban tetszik: nem mondhattam nemet! Ennek azonban csak az egyik eleme a pénz. Pusztán a kínált összeg nagyságáért nem volt érdemes változtatnom, hiszen nagyon jó és jól fizetett állásom volt Prágában. Az egyik legnagyobb csehországi kiadó, a Neuer Passauer Verlag média-tanácsadója voltam, tanácsaimmal közreműködtem a Vecernik Praha – az ottani Esti Hírlap – átalakításában. Végül azért vállaltam el az új feladatot, mert a Híd Rádió Rt. képviselői minden eddigihez képest vonzó és újszerű ajánlatot tettek, amelynek köszönhetően egy kézben tarthatom a kiadó és a lap vezetését.
– Mennyi időre kötöttek önnel szerződést?
– A két funkció egy kézben tartása hosszú távon ellentmond a hatékony lapkészítésnek, illetve a kiadó hatékony irányításának. Nagyon nehéz üzletemberként a piacon tárgyalni egy partnerrel, miközben ugyanabban az időben egy független lap főszerkesztőjeként szerkesztőségi döntéseket kell hozni. Amennyiben néhány hónap, vagy egy-két év múlva szakmailag megalapozottnak látom, akkor én teszek javaslatot a munkakörök szétválasztására. Azt azonban még nem döntöttem el, hogy ha a tulajdonosok ezt elfogadják, akkor a kettő közül melyiket választom. Mindkettőre van esély.
– Ténylegesen milyen kiadót vett át, mekkora veszteséggel?
– Ez utóbbit nem tudom, pedig megnézhetném, de tételesen nem érdekel. A hiány rendezése a tulajdonosok feladata. Ez volt az egyik feltételem. Új büdzsé készült, és én kizárólag abban vagyok érdekelt, hogy a források jó felhasználásával vigyem sikerre a vállalkozást. Nem a meglévő állapotok aprólékos reparálgatásával akarom javítani a cég és a lap helyzetét, hanem lépésről-lépésre történő reorganizációval.
– Milyen számításokra alapozza a sikeres felfuttatást?
– Jelenleg négy bulvárnapilap „cím” van a piacon, és naponta összesen 330 ezer körüli példányban vásárolnak ilyen újságokat. Véleményem szerint a magyarországi bulvárnapilap-piac – a legrosszabb esetben is – naponta mintegy 550 ezres eladott példányszám környékén válik telítetté. E piacon tehát az erős lapok még sokáig bővülhetnek párhuzamosan, a 60 százalékos növekedés sem lehetetlen.
– Mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy a mostani, átlagosan 42–45 ezer példányban vásárolt Színes Bulvár Lap elérje a három évvel ezelőtti 70–80 ezres példányszámot?
– Kész a kiadó és a lap átalakításának terve, amit a tulajdonosok elfogadtak, de sem a konkrét számokat, sem az átalakítás stratégiai elemeit nem árulom el, többek között azért, mert nem akarom felkészíteni a konkurenciát a várható lépésekre. A piacban lévő összes lehetőséget ki fogjuk használni, a példányszámnöveléshez pedig megfelelő marketingbüdzsé is társul. Elszánt vagyok, hiszen minden szempontból érintett vagyok a példányszám-növekedésben. Az európai lappiacon egyébként hét–kilenc esztendőbe telik egy új napilap bevezetése, felfuttatása és sikeres megtartása. Itt nem a nulláról kell kezdeni. Két forgatókönyv készült, az egyik nagyon rossz piaci helyzettel számol, a másik optimista. A kettő között kell egy realista programot végrehajtani, számolva azzal, hogy a lépésekre a konkurenciának is lesz válasza.
– Mi a biztosíték arra, hogy minden anyagi igényét kielégítik?
– Az Elliot Associates fő döntéshozói elfogadták – a gazdasági számításokkal is alátámasztott – elképzelésemet, aminek köszönhetően a Színes Bulvár Lap újra számottevő tényező lehet a magyar napilappiacon. A megvalósításhoz persze nem kínálnak feneketlen pénzeszsákot, kemény csatákban kell megvédenem a forrásigényeket. Az biztos, hogy a lap és a kiadó felfuttatása érdekében minden reális kérést teljesítenek. A Híd Rádió Rt. tulajdonosi köre ugyanis két lehetőség közül választott: vagy lezárja veszteséggel ezt a befektetését, vagy további invesztíciókkal, jobb pozíciókat ér el a piacon. Azt azonban már a kezdeti tárgyalásokon tisztáztam, hogy ha csak az lenne a céljuk, hogy a nevemmel egy rosszul menő kiadót „dekoráljanak ki”, a gyors eladás reményében, azt semmi pénzért nem vállalom.
– Mennyire lesz radikális, illetve mikortól látható majd a Színes Bulvár Lap arculatváltása?
– Egyelőre csak néhány alapvető elvárást ismertettem a szerkesztőség munkatársaival, a látványosabb változtatásokra később – néhány hét múlva – kerül sor. Az eddigi lapkészítéshez képest radikális változások várhatók, következetesen betartjuk a bulvárnapilap-készítés szakmai szabályait. Professzionális kiadót kell szerveznünk, a piac igényeinek megfelelően át kell alakítanunk a lapot, ami tartalmi és formai megújítást is jelent egyszerre, a lapnak így meglesz az önálló arculata és hangja.
– Mi az akadálya annak, hogy már most átütőbb legyen a változás?
– A piaci környezetet is meg kell teremteni ahhoz, hogy mind az olvasók, mind a hirdetők kedvezően fogadják a változásokat. A piacon tavaly 20 százalékkal nőtt a hirdetési költés, tehát a példányszámban és a hirdetési piacon egyaránt van mód a bővülésre.
– Mitől lehetnek biztosak abban, hogy ön legalább öt évig az újságnál marad?
– A tulajdonos nemcsak akarja a sikert, hanem a feltételeket is biztosítja egy szakmailag megalapozott újság, illetve kiadó működéséhez. Ehhez sok munka kell, de tudatosítottam azt is, hogy együtt kell sikeresnek lennünk, vagy együtt bukunk meg.
– Újra főszerkesztőként mennyire tud elszakadni a Blikknél jól bevált megoldásoktól?
– Az általam irányított Blikk a hét év alatt háromszor-négyszer is radikálisan megújult, s mindig az előnyére, hiszen a példányszám évről évre nőtt. Nyílván ezek a tanulságait is fölhasználom: bár 23 éve vagyok a szakmában, amit ma tudok belőle, annak legalább az 50 százalékát az elmúlt egy-két évbe sűrítve tanultam meg, s a tanulást nem hagyom abba. Újabban, a képekre épült kultúrában egy bulvárlap is főleg a képekre fekteti a hangsúlyt, természetesen tudatos szerkesztői koncepció mellett. Emellett sok energiát fordítunk arra is, hogy nagyon aktuálisak legyünk. Minden munkatársamtól elvárom, hogy a tartalomban se legyenek kilengések, a privát érzelmeket mellőzzük a lap szerkesztésekor.
– Kell tartania a szerkesztőségnek személycseréktől?
– Akik szakmailag stabilan állnak a lábukon, azoknak nincs is okuk megijedni. Nincs sleppem, amit hoznék magammal, rossz lépés lenne a részemről, ha rekonstruálni akarnám azt, amivel egyszer, egy másik helyen sikeres voltam. A mostani feladathoz állítom össze a lehető leghatékonyabb és legütőképesebb csapatot. Bolond lennék, ha az itt dolgozó jó szakemberek helyzetét bizonytalanná tenném. Persze, ha nem találok házon belül jó megoldást, akkor keresni fogok házon kívülről.
