Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– A napokban indult újabb Megasztár sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az idén a legjobb évét zárja a TV2, köszönhetően e tehetségkutató versenynek is. Mit fed ez a számok tükrében?
– Terveink szerint az idén 21 milliárd forintot meghaladó árbevételünk lesz, ami eleve 10–12 százalékos növekedés a tavalyihoz képest, ám közben még a cég működését is racionalizáltuk. A korábbinál is költséghatékonyabban próbálunk műsorokat létrehozni, nagyon odafigyelve állítjuk össze a stábokat, precízen és pontosan próbáljuk megkötni a különböző szerződéseket, s az sem titok, hogy leépítések is voltak a TV2-ben. A növekvő bevételeknek és a racionalizálási lépeseknek az lesz az eredménye, hogy a TV2 2004-ben, először történetében nettó nyereséget produkál. Ez azért érdekes az esetünkben, mert a vállalkozás hitelekből is működik.
– A kereskedelmi televíziók már a koncessziós pályázat idején is arra számítottak, hogy működésük hetedik évére fordul nyereségessé a vállalkozás, vagyis a mostani eredményük az egykori terveikben megfogalmazottak visszaigazolása. Eszerint nem történt semmi bravúr...
– Az eredeti, 1997-es üzleti tervek szerint valóban mostanra számítottunk erre az eredményre. Ugyanakkor ahhoz a pozicionáláshoz képest, amit 2002-ben, amikor átvettük a cég irányítását megfogalmaztunk, most jobban állunk.
– Ennek tükrében nem tartja ellentmondásosnak, hogy a piaci viszonyok megváltozására is hivatkoznak, amikor az Országos Rádió és Televízió Testülettel (ORTT) a koncessziós díj esetleges csökkentéséről, illetve a koncessziós időszak meghosszabbításáról tárgyalnak?
– Nem, mert figyelembe kell venni, hogy mekkora az a profitráta, amivel számolhatunk. Jelen pillanatban a Magyarországon elérhető haszonkulcsok sokkal alacsonyabbak, mint amelyeket más, régóta jól működő piacokon lehet realizálni, főként azért, mert nálunk iszonyatosan nagyok a fix költségek. Magyarországon például Európa többi országához viszonyítva rendkívül magas a koncessziós díj. A földi sugárzású adók csak Finnországban és Angliában fizetnek többet ezen a címen, ám ha ezen országok reklámpiacának méretét összehasonlítjuk a hazaival, akkor azt látjuk, hogy még a finnországi is jóval nagyobb, mint a magyarországi. Nyilvánvaló tulajdonosi érdek, hogy megpróbáljuk normalizálni azokat a fix pontokat, amelyek mentén egy médiavállalkozás működhet. Az egyik ilyen pont a koncessziós díj, a másik az Antenna Hungária (AH) Rt.-nek fizetett sugárzási díj – ami szintén óriási –, a harmadik a reklámbevételek tétele, mert jelenleg a hirdetések ára sem megfelelő. A televíziós reklámidők még mindig olcsón elérhetők a nyomtatott sajtó hirdetési tarifáihoz képest.
– A három kifogásolt terület közül hol sikerült már eredményeket elérni?
– A reklámpiac az a terület, ahol évről évre sikerül előrelépni, az idén volt áremelkedés, s biztosan állíthatom, hogy jövőre is lesz. A másik két területen gyakorlatilag semmilyen előrelépés sem történt. Tárgyalásokat folytatunk az ORTT-vel és AH-val, de ezek egyelőre lényegében holtponton vannak. Abban bízom, hogy ahogyan annak idején az ORTT újrakötötte a rádiók koncessziós szerződését, s változtatott a koncessziós díjakon, ez precedens a televíziók életére is hatással lesz.
– Tudtommal az ORTT a sikeres tárgyalások fejében azt is elvárná a televízióktól, hogy ne adjanak okot különböző szankciók – pénzbüntetés, a műsorsugárzás időszakos felfüggesztése – kiszabására.
– Azt gondolom, hogy a TV2 az elmúlt másfél évben nagyon sokat tett azért, hogy törvényes keretek között működjön, de becsúszhatnak hibák, előadódhat például a reklámidő túllépése. Ez abból fakadhat, hogy Magyarországon nem Európa-konform rendszerben dolgozunk, vagyis nálunk a lehetséges 12 percet nem egy adott órán belül, hanem minden megkezdett órára számolja az ORTT. Emellett nézetkülönbség lehet köztünk és az ORTT között egy-egy film életkori besorolásáról is, ami szintén kiválthatja a médiahatóság rosszallását. Mi minden olyan területen, ahol pusztán a nézettség növelése miatt túlfeszítettük a húrt, korrigáltuk a hibánkat. Volt például olyan talk show-nk, amelyben elég komoly szerepet kapott a szexualitás, ezt kivettük a délutáni műsorsávról, mert beláttuk, hogy valóban nem a kiskorúaknak való. El szeretném még mondani, hogy a közelmúltban Magyarországon tartottak konferenciát a különböző európai kereskedelmi televíziók jogászai, akik megállapították, hogy a TV2 műsorstruktúrája a leginkább közszolgálati a térségben, s csodálkoztak azon, hogy ennek ellenére mégis ránk szabják a legtöbb bírságot. A külföldi szakemberek, meghallgatva az itteni eseteket taglaló előadásokat, azt kérdezték: Magyarországon a médiahivatal egy adóztató hatóság? Mondtuk, hogy természetesen nem, de az elgondolkodtató, hogy az ORTT az utóbbi időben miért szállt rá olyan vehemensen a televíziókra. Azt gondolom, hogy ha valaki megvizsgálja a TV2 műsorstratégiáját, műsorpolitikáját, műsorkörnyezetét rájön, hogy semmi olyat nem teszünk, amivel kihúzhatnánk a gyufát az ORTT-nél.
– Az említett várt nyereség kapcsán a tulajdonos elégedett lehet a TV2-vel, de vajon hasonlóan elégedett-e a nézőkért folytatott versenyben elért második helyezésükkel?
– Úgy érzékelem, hogy az SBS jelenleg nagyon elégedett a TV2-vel. Ami pedig a nézettségi versenyt illeti: kérdés, hogy mihez képest vagyunk másodikak. Jelen pillanatban Magyarországon huszonegynéhány magyarul beszélő televízióadó van, igaz, ebből csak három a földi sugárzású, de ettől függetlenül óriási konkurenciaharc folyik a piacon. A nagy nemzetközi médiavállalatok komoly pénzeket tolnak a háttérből ezekbe a csatornákba, amelyektől messze elhúzva vagyunk a második helyen, s ez egyáltalán nem szégyenletes eredmény. Így tehát Magyarország második legerősebb televíziós cége a TV2: mi egy nagyon nyereséges televíziós vállalkozás szeretnénk lenni, miközben minőségi műsorkörnyezetet adunk a magyar televíziónézőknek.
