A rádió mint médiatípus 2003-ban - január és november között - is megőrizte a 14 év feletti lakosság körében a 93 százalékos lefedettséget, azaz közel 7,8 millió ember kapcsolódik be egy hét alatt legalább negyedórára valamelyik rádió adásába. A teljes lakosság körében változatlanul a kereskedelmi adók a népszerűbbek, 74 százalék választja valamely kereskedelmi adó adását is, míg a közszolgálati adókra 41 százalék kíváncsi. A két rádiótípus között természetesen van kereszthallgatottság. A 18-49 évesek körében a rádiózás még népszerűbb, a korcsoport 95 százaléka hallgat rádiót, és 91 százalék a kereskedelmi adókat választja, a közszolgálati adók műsorára a korcsoport 24 százaléka kapcsol.
További korcsoportos eredmények szerint az egyik legaktívabb rádiózó réteg, a 15-17 évesek rádióhallgatottsága valamelyest csökken a tanítási időszakban: a nyári hónapokra jellemző 97 százalékos, összes rádióra, illetve a kereskedelmi adókra vonatkozó 96 százalékos elérésük az őszi hónapokban 94-95 százalék körül mozog. A legfiatalabbak legnépszerűbb adója továbbra is a Danubius rádió, 62 százalékuk kíváncsi adásaira, míg a Sláger rádiót több mint 30 százalékkal kevesebben hallgatják.
A 18-29 évesek között is rendkívül népszerű a rádió, 95 százalékuk kapcsolódik be valamely adó adásába, 94 százalékuk a kereskedelmi adókat is választja. A Danubius rádió népszerűsége ebben a korcsoportban is töretlen, bár a Sláger rádió hallgatottsága is folyamatosan erősödik. A rendelkezésre álló 11 hónap adatai szerint, a Danubius heti elérése 62 százalék, míg a Sláger rádió műsorába a korcsoport 41 százaléka kapcsolódik be egy hét alatt. A 30-39 évesekért a két legnagyobb kereskedelmi adó igen nagy versenyben van, 2003-ban a Danubius bizonyult népszerűbbnek, a 30-39 évesek 60 százaléka hallgatja, a Sláger rádió műsorára a korcsoport 51 százaléka kíváncsi. A 40-49 évesek között a közszolgálati adók is népszerűek, bár a kereskedelmi adók elsőbbségét nem tudják elvenni. A korcsoport 54,2 százaléka a Sláger rádiót hallgatja, s mindössze 1,5 százalékos a különbség a Sláger és a Danubius között, így a Danubius adásába 52,4 százalékuk kapcsolódik be a 11 havi átlagadatok alapján.
Így összességében 2003. január-november viszonylatában a 18-49 évesek között a Danubius heti elérése közel 10 százalékkal magasabb, mint a Sláger rádióé. A 18-49 évesek közül a 11 hónap átlagolt adatai alapján 58 százalék a Danubius adására kíváncsi, a Sláger rádió adásába 48 százalékuk kapcsolódik be.
Az 50-59 évesek körében kis különbséggel ugyan, de a Sláger Rádió a népszerűbb, míg a 60 év felettiek vonatkozásában a különbség jóval nagyobb a Sláger javára. A 14 év feletti teljes lakosság körében a Sláger rádió népszerűsége 2003 szeptemberétől került 40 százalék fölé, míg a Danubius rádió január-november viszonylatában végig 40 százalék fölötti eléréseket produkált. Így nem volt egyetlen hónap sem, amikor a Sláger rádiót többen hallgatták volna, a 11 havi átlagadatok alapján a Danubius heti elérése 44,4 százalék, azaz közel 3,9 milliós a hallgatótábora, míg a Sláger 39 százalékos eredményt ért el, azaz 3,2 millió hallgatóval rendelkezik hetente a 14 év felettiek körében.
