Egy átlagos rádiós hirdetés hatékonysága 82 százaléka egy átlagos televíziós spotnak - állítja a Szonda Ipsos a teljes hazai rádiós piac támogatásával készült tanulmányában a rádióreklámok hatékonyságáról.
Az 'Igen!Rádió!' című komplex kutatás három fontos kérdéskörrel foglalkozik: a rádiók reklámhatékonyságával a tévékkel összehasonlítva, továbbá a vizualitás hiányának és a háttérrádiózásnak a hatásával. Az eredmények azt bizonyították, hogy a rádiós kampányok igen hatékonyak, akár önállóan is. A World Wide Audience Measurement ajánlásainak megfelelően hatékonyságon nem azokat a hagyományos mennyiségi mérőszámokat (reach, share) értették a kutatók, amelyek a különféle olvasottság-, hallgatottság- és nézettségvizsgálatokon alapulnak, hanem azt, hogy a célcsoport hány százalékában hasznosult a hirdetés (minőségi elérés), azaz mekkora arányban képesek azt felidézni.
A vizualitás hiányát gyakran róják fel hibaként a rádióknak, ám ezt a hiedelmet az 'Igen!Rádió!' kutatás - más európai és tengerentúli vizsgálatok eredményeihez hasonlóan - megcáfolta. A vizsgálatba bevont személyeknek tíz olyan hirdetést játszottak le, amelyekkel a kutatást megelőző hetekben találkozhattak. A hirdetéseket úgy válogatták össze, hogy azokból öt a rádióban és a televízióban egyaránt látható/hallható volt, illetve ha a hirdetés maga nem is volt azonos, de az adott brand hirdetése egyaránt szerepelt a televízióban és a rádióban is. A közös spotok esetében a televízióban is futott hirdetések olyanok voltak, amelyeket mindhárom országos csatornán (RTL Klub, tv2, Magyar Televízió) vetítettek. A véletlenszerűen mintába került személyeket arra kérték, hogy minden egyes spot meghallgatása után mondják el azt, hogy mit láttak lelki szemeikkel akkor, amikor az egyes hirdetéseket hallgatták. Perjés Tamás, a Szonda Ipsos kutatásvezetője kiemelte, hogy a megkérdezettek 78 százaléka számolt be valamilyen képről a rádiós spotok meghallgatása után, 33 százalékuk pedig képes volt a hirdetés valamely kulcselemét megemlíteni.
