Minden tiszteletem Ben Bernanke-é, azonban befektetési döntést alapozni az amerikai gazdasággal kapcsolatban tett optimista kijelentéseire nem túl értelmes stratégia.
A Fed és az amerikai gazdaság számára egyaránt kiemelt fontosságú a részvénypiac állapota, s szerintem a fontos szinteket ők is éppúgy figyelemmel kísérik, mint a legtöbb befektető. A Fed elnöke napokban nyilatkozott arról, hogy nem látja esélyét annak, hogy az amerikai gazdaság ismét recesszióba süllyedjen. A Fed elnöke azonban az elmúlt években igencsak rosszul szerepelt, mint előrejelző, legjobb esetben is csak azt tudja, ami a gazdaságban éppen akkor történik, s mint bárki más, igyekszik ebből következtetéseket levonni. Ráadásul ha a következtetések nem kedvezőek, akkor is igyekeznek lehetőleg pozitívan kommunikálni, s sokszor azt mondják, amit a piac hallani szeretne.
Számos példa akad arra, hogy nem Ben Bernanke volt az, aki az adott pillanatban a leghasználhatóbb előrejelzést adta az amerikai gazdaság várható folyamataival kapcsolatban. Aki nem emlékezne rá, a Time magazin által az év emberének választott elnök 2007 májusában például arról beszélt, hogy a subprime hiteleknél fellépő problémák korlátok között maradnak, s nem számítanak rá, hogy az tovagyűrűzne a gazdaság egészére és jelentős negatív hatással lenne arra. 2008 január végén még arról beszélt, hogy az amerikai gazdaságot bár érzékenyen érinti a pénzügyi piacokon kialakult helyzet, nem gondolja úgy, hogy a gazdaság recesszióba süllyedne, legfeljebb egy alacsonyabb növekedési pályára áll. 2008 februárjától már komoly veszélyekre figyelmeztetett, s arra, hogy a válságnak komoly hatásai lesznek az amerikai gazdasági növekedésre. Tette ezt akkor, amikor az amerikai gazdaság már egy negyedéve recesszióba került.
Ebből nem az következik, hogy a Fed rosszul látná a helyzetet, csak éppen előrejelzései ugyanúgy lehetnek pontatlanok, mint bármelyik más elemzőnek vagy gazdasági elemző intézetnek. A recessziót pedig akkor látják, amikor az kialakult, mint ahogy a beinduló gazdasági növekedést is.
Mikor ér véget a lejtmenet?
Az április végén megindult csökkenés már elég régóta tart időben a világ részvénypiacain, olyan régóta, hogy nem ártana végre benne egy kis pihenő. A történelem nem ismétli önmagát, de sokszor hasonló események hasonlóan történnek meg. A 2007. októberi részvénypiaci csúcsot követően az első eladási hullám 7 hetes lejtmenet után ért véget, s onnan egy 3 hetes megpattanás következett, igaz, az csak a további eséshez készítette elő a talajt. 2000. tavaszán is 7-8 hétig tartott az első eladási hullám. A 70-es évek medvepiacain is ez volt a helyzet, ugyanakkor a 80-as évek elején kialakult medvében jóval tovább tartott időben.
Tény, hogy a fontos támaszokat egyre többször teszteli az amerikai részvénypiac, az 1040-ről az S&P 500-ban és a 9800 pont körüli szintről a Dow Industrialban egyre kisebbek a pattanások. Ha ezek a szintek törnek, akkor a legmegrögzöttebb optimisták is arra a következtésre jutnak majd, a medve újra visszatért. Ugyanakkor optimistából egyre kevesebb van, egyre csökken az arányuk a hangulati felmérésekben, s ha nem pattan rövid távon a piac, akkor a következő felmérések jó esetben még több pesszimistáról írnak majd, ami elvileg jó táptalaj lehetne egy meginduló emelkedéshez.
A régiós bankpapírok mindenesetre szintén fontos támaszok közelébe estek le, a Raiffeisen a 30 euróval birkózik az elmúlt napokban, az OTP esése a nyári kitörésben elhagyott 19 dollár környékén állt meg, a 17-19 dollár körüli szintek a korábbi lapos aljú szélesedő formáció letöréséből számolt célár. Hogy visszateszteli-e mégegyszer a letört támaszszinteket, forintban 5300, majd 5900 forint környékén, kérdéses, de beleférhet a nélkül, hogy túlzottan optimistává válna kép.
A Raiffeisen a 30 eurós szinttel egy sávozás szélére ért. Aggasztó, hogy egyre kisebbek innen a magpattanások, s az árfolyam inkább letapad erre a szintre, semmint elrugaszkodik róla. Ha törne a szint, akkor a sávozásból számolt célár 20 euró körül van, ha ez is törik, akkor mehet vissza oda, ahonnan jött. Ha sikerül az elrugaszkodás, akkor még él felfelé a 10 euró szélességű sáv.
