Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Európa-szerte felfutóban vannak az úgynevezett barnamezős beruházások, melyek keretében volt ipari és katonai létesítményeket hasznosítanak polgári, gazdasági célok érdekében, kihasználva a meglévő, kiépített infrastruktúrát és a helyben lévő szakképzett munkaerőt. A hasonló hazai légibázisok közül Taszár állapota a legkiválóbb: mivel a magyar és az amerikai hadsereg a közelmúltig használta, nem jellemzi nagymértékű állagromlás. A kormány nem kívánja eladni a repülőteret, inkább a régió fejlesztésére, dinamizálására, a foglalkoztatás bővítésére szeretné felhasználni.
Nagy az érdeklődés Taszár iránt, az elmúlt hónapokban folyamatosan tárgyaltam tőkeerős hazai és külföldi befektetőkkel, kínai, orosz, izraeli és luxemburgi cégekkel is – mondta lapunknak Kolber István miniszter, a repülőtér fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott.
Nem kizárólag a bázis fejlesztésére koncentrálunk, olyan gazdasági tevékenységeket szeretnénk felvirágoztatni Kaposváron és környékén, valamint Taszáron, amelyek igénylik a repülőteret. Ez lehet logisztika, ipari üzem, repüléshez kapcsolódó szolgáltatás (például javítás, festés) – tette hozzá Kolber. Jelenleg nincs olyan gazdasági indok, amely „igényelné” a repteret, ezért szakértők dolgoznak a lehetőségek feltárásán.
A légikikötő és a katonai bázis kapcsolódó létesítményeinek újrahasznosításáról szóló konferencián részt vevő helyi és kormányzati szereplők, szakértők és befektetők szerint közép-európai mértékben is jelentős cargobázis jöhet létre Taszáron, A transzkontinentális lehetőségeket már csak azért is érdemes figyelembe venni, mert az előző évtizedben tíz százalékkal nőtt a cargoforgalom Európa és Ázsia között.
Az afrikai, távol-keleti vagy akár a nagy léptékkel fejlődő kínai piac elosztó központja, kontinensközi teherszállító-bázis lehet Taszár. Molnár István, a megvalósíthatósági tanulmányt készítő TMB Hungary Kft. képviselője szerint az uniós piac kapujaként funkcionálhatna a reptér, Közép-Európában ugyanis jelenleg nincs nagyméretű, kiépített cargobázis, de éles a verseny, többen pályáznak erre a posztra a szomszédos országokban. Lehetőség nyílhat emellett repüléstechnikai hasznosításra – repülőgépek javítása, átalakítása – is. Molnár úgy véli, rövid távon legalább háromezer, hosszú távon még több új munkahely jöhet létre.
A repülőtér fejlesztése pár milliárd forintba kerülhet, de helyi erőforrásból nem oldható meg, szükség lesz kormányzati részvételre, befektetők bevonására és az önkormányzatok támogatására egyaránt – mondta Kolber. A szakemberek május végére elkészítenek egy befektetői tanulmányt, amely felvázolja, hogy milyen lehetőségeket biztosít a bázis, figyelembe véve a nemzetközi tendenciákat, tapasztalatokat. Taszár ügyét szolgálja a jövőben a nemzeti stratégiai referenciakeretben (a nemzeti fejlesztési tervben) szereplő közlekedési és területfejlesztési tételek megvalósítása, de ahhoz, hogy a különböző operatív programokba beépülhessenek az elképzelések, gyors tervezésre lesz szükség. A miniszter szerint a reptérprojekt Somogy megye egyik kitörési lehetősége lehet, hiszen a fejlesztés további befektetéseket generálhat.
