Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az előző tizenöt évben mintegy tízmilliárd forintnyi – informatikai és logisztikai – fejlesztés történt a magyarországi gyógyszer-nagykereskedelemben – mondta a NAPI Gazdaságnak Szabó Ferenc, a Hungaropharma Rt. vezérigazgatója. Tavaly az összes gyógyszer forgalma – kiskereskedelmi áron számolva – 406 milliárd forint volt, idén pedig 490 milliárd várható; a nagykereskedők mintegy 300 millió doboz gyógyszert mozgattak meg. A fejlesztéseknek köszönhetően a nagykereskedelmi cégek naponta háromszor is szállítanak, és a rendeléstől számított 3-4 órán belül megérkezhet a medicina a patikákba vagy az egészségügyi intézményekbe, így egy évben több mint hárommillió rendelést kapnak a nagykereskedők.
A jelenleg működő gyógyszer-nagykereskedelem a rendszerváltással egyidős, a változás igen jelentős volt, hiszen a kiskereskedelmi hálózatot privatizálták. A struktúra átalakulásával versenyhelyzet alakult ki, így a nagykereskedőknek át kellett állniuk arra, hogy kis tételben, akár naponta többször is szállítani tudjanak a gyógyszertárak részére. A kilencvenes évek előtt ugyanis a heti egy alkalommal, nagy tételben történő szállítás volt a jellemző. Míg tizenöt éve a patikáknak legalább hat hétre elegendő gyógyszerkészlettel kellett rendelkezniük, ma már csak a kétheti készlet az általános. Mivel a gyógyszer speciális termék, igen szigorúak a szakmai feltételek azokkal a logisztikai szolgáltatókkal szemben, amelyek az ellátási lánc résztvevői. Akárcsak a legtöbb OECD-országban, Magyarországon is kétszintű a medicinák kereskedelme, és mind a forgalmazás feltételei, mind az árrések szabályozottak. A nagykereskedelmi hálózat koncentráltnak mondható, hiszen míg a kilencvenes évek elején több mint nyolcvan ilyen tevékenységet folytató cég volt jelen, számuk mára negyvenegyre csökkent, ráadásul a piac 90 százalékán négy társaság osztozik. A piacvezető Hungaropharma éves forgalma tavaly 167 milliárd forint volt. Ezzel szemben a kiskereskedelmi hálózatban jelenleg több mint kétezer patika működik. A nagykereskedők a gyártótól, illetve másik nagykereskedőtől szerezhetik be, a lakosság ugyanakkor – az orvosi oxigén kivételével – csak a kiskereskedők révén juthatnak a szükséges patikaszerekhez. A nagykereskedők feladata a forgalmazott gyógyszer minőség-ellenőrzése és minőségtanúsítása, szakmai információ biztosítása a megrendelő számára, esetleges minőségi hiba esetén pedig az Országos Gyógyszerészeti Intézet értesítése. Ezenkívül speciális feladata együttműködni az Állami Katasztrófa és Védelmi Készlet kezelőjével az Állami Egészségügyi Tartalék állagmegóvó cseréjében.
Az uniós csatlakozás óta a nagykereskedők körében leginkább a paralel kereskedelem kérdése generált vitákat. Az EU egyik alappillére az áruk szabad áramlása: ha a tagországokban árkülönbségek vannak, akkor a kereskedő vagy az egyén ott veszi meg a terméket, ahol az a legolcsóbb. A gyógyszer esetében ennél többről van szó, hiszen azt orvos írja fel, állami támogatás jár hozzá. A paralel kereskedők az árkülönbségeket használják ki: általában a nagy gyógyszergyárak egy-két tagországban működő gyárukból látják el az uniót, viszont a támogatás és az árkülönbségek miatt az egyes tagálla-mokba különböző áron szállítják a készítményeket. A „legolcsóbb” országokban a paralel kereskedők felvásárolják a terméket, átcsomagolják, majd értékesítik a magasabb árkategóriájú országokban. A párhuzamos kereskedelem az exportban és az importban is megjelenhet, a magyar gyártók könnyen szembe találhatják magukat azzal, hogy a Szlovákiába exportált gyógyszerek visszakerülnek Magyarországra. A paralel kereskedelem a gyártóknak okozza a legnagyobb kárt, hiszen lefölözi az árkülönbséget, ugyanakkor az ilyen gyakorlatot folytató vállalkozások nem vesznek részt a beruházásban, a kutatásban és a fejlesztésben.
