Nem szilárdult meg egy csapásra az európai bankszektor az állapotát felmérő stresszteszt közzétételétől, de nem is roggyant meg az eredmények súlya alatt - nagyjából ennyi mondható el az első piaci reakciók alapján. Az európai tőzsdei nyitás után tegnap többségében erősödtek a banki részvények - a teszten "elhasalt" hét hitelintézet közül egyik sincs tőzsdén. Azonban nem halkultak el a bírálatok, amelyek a teszt mértékadó voltát kérdőjelezték meg, puhának találva a vészforgatókönyvek kondícióit, ráadásul a kritikusok muníciót is kaptak. Németország néhány bankja nem szállította le teljesen a kért információkat - tudta meg a Financial Times (FT) -, mégpedig a legérzékenyebb kérdésben: a 14 teszt alá vont német pénzintézetből hat nem szolgáltatott elegendő részletet államkötvény-állományáról - rajtuk kívül csupán a teszten elbukó görög ATEbank maradt adós ezzel. (Az érintett német bankok: Deutsche Bank, Deutsche Postbank, Hypo Real Estate, DZ, WGZ, Landesbank Berlin.) A Bundesbank és a német pénzügyi felügyelet (Bafin) illetékesei szerint a német törvények alapján nem kényszeríthetik a bankokat ilyen adatok közzétételére, egy német bankár szerint viszont a Bafin nem is követelte ezt meg. Az ügyben még beszélnünk kell a Bafinnal - mondta a FT-nek Arnoud Vossen, az egész tesztelést irányító Európai Bankfelügyelők Bizottsága (CEBS) főtitkára.
Vossen elutasította a kritikákat, miszerint a vizsga túl megengedő volt és ebben tegnap partnerre is talált Jean-Claude Juncker, az euróországok pénzügyminisztereit összefogó Eurogroup vezetője személyében. Egy-egy konkrét katasztrófa azonban lehet, hogy nem ártott volna: növelte volna a teszt hitelességét, ha legalább egy olyan nagy bank elbukik rajta, amelyikre a piac nem számított - fogalmazott a Bloombergnek egy befektetési tanácsadó.
A fő probléma a teszttel továbbra is az, hogy nem számolt komolyan a szuverén adósságválsággal. Nem nézték meg a bankok tűrőképességét olyan szcenárió szerint, amelyben egy uniós ország - akár euróország - fizetésképtelenséget jelent, az elemzéseknél pedig csak a kereskedési könyvekben szereplő államkötvény-állományt vették figyelembe, a banki könyvekben szereplő, lejáratig tartott papírokat nem (ezeket csak akkor kell leírni, ha a kibocsátó ország fizetőképessége súlyosan megrendül). Ha ez utóbbiakat is figyelembe veszik, akkor 24 bank került volna be a bukási küszöb, a hatszázalékos elsődleges tőkemegfelelési mutató alá - állítja elemzői feljegyzésében a Citigroup. Az összesített tőkeszükséglet így elérte volna a 15 milliárd eurót (a teszten elbukóknál összesen 3,5 milliárd euró tőkehiányt mutattak ki). Ez utóbbit sok elemző tartja feltűnően kevésnek - az előzetes becslések legalább a tízszereséről szóltak. A Deutsche Bank elemzői kommentárja másik számmal veti egybe a kimutatott tőkeszükségletet: mivel az európai bankok már 800 milliárd eurót vettek kölcsön az Európai Központi Banktól, biztosan nem oldható meg néhány tőzsdén nem forgó, esetenként már államosított bank 3,5 milliárd eurós feltőkésítésével.
