Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Első látásra kiállta a stressztesztet az európai bankrendszer, legalábbis ezt állapította meg az Európai Bankfelügyelők Bizottsága (CEBS), az Európai Központi Bank (ECB) és az Európai Bizottság (EB) pénteken, a nyugat-európai tőzsdék zárása után, a stresszteszt eredményeinek ismertetésekor tett közös nyilatkozatában. A CEBS jelentése alapján nyugtázhatták, hogy a 2010 márciusától húsz országban vizsgálat alá vett 91 európai bank, illetve bankcsoport közül csak hét akadt fenn a rostán - ezek elsődleges tőkemegfelelési mutatója (Tier-1) a legrosszabb szcenárióban 6 százalék alá süllyedne -, és azok esetleges tőkepótlásához is csupán 3,5 milliárd euróra lenne szükség. Ráadásul egyik érintett sem okozott meglepetést: az egyszer már államosítással megmentett német Hypo Real Estate-ről előzetesen kiszivárgott, hogy nem állta ki a próbát (Napi, 2010. július 21.), a többi rossz tanuló közül egy görög (a szintén állami kézbe vett ATEbank), öt pedig spanyol - ezek mind az ingatlanpiac összeomlását megszenvedő regionális takarékbankok. Ezek után a spanyol és a német jegybank, illetve a görög kormány nagyon hasonló közleményekben adott hangot örömének, hogy országa bankrendszere szilárd, eddigi erőfeszítéseik igazolást nyertek, ezt mutatja a teszten elcsúszók aránya is. Az elégedettség ebből a szemszögből nem is alaptalan: Spanyolországban 27 bankot vettek górcső alá és a nagyok mind jól szerepeltek, a görögöknél pedig hat, a németeknél 14 megvizsgált pénzintézetre jutott egy-egy bukta. A CEBS tetejében hangsúlyozta: az, hogy egy bank nem felelt meg a tesztnek, nem jelenti azt, hogy fizetésképtelen, de ki kell dolgozniuk - felügyeleti szerveikkel egyeztetve - egy tervezetet problémáik megoldására.
A vizsga igazi osztályzatát azonban a piac adja meg - márpedig a hét végén megszólaló elemzők nem voltak elragadtatva, hasonlóan a mértékadó sajtóhoz. A fanyalgók legfőbb közös érve az, hogy a teszt nem volt elég szigorú. Egy a Bloombergnek nyilatkozó alapkezelő szerint a tesztet úgy állították össze, hogy azon a bankok többsége átmenjen, az elesettek pedig már eddig is bajban voltak. Többen kétkedtek abban is, hogy ilyen kevés tőke kellene az európai bankrendszer szénájának rendbehozatalához: a jelentés nyilvánosságra kerülése előtt a Goldman Sachs Group elemzése 38 milliárd euróra, a Barclays Capitalé 85 milliárd euróra tette a teszt alá vont pénzintézetek összesített tőkeszükségletét. Olyan is volt azonban, mint a Credit Suisse, amely múlt heti jelentésében arra emlékeztetett: az európai bankokhoz 220 milliárd euró friss tőke érkezett az elmúlt másfél évben, ennek alapján pedig valószínű volt, hogy többségük átmegy a vizsgán.
Az nyilvánvaló volt, hogy a tesztnek lesznek áldozatai - vélték többen -, mert ha mindenki teljesíti, az végképp hiteltelenné teszi, de a lécet így is sokak szerint túl alacsonyra tették. A teszt legnagyobb gyengéje azonban az, hogy egyáltalán számolt egy igazi adósságválsággal, tehát azzal, hogy lehet olyan európai ország, amelynek nemcsak leértékelődnek az állampapírjai, hanem ténylegesen fizetésképtelenné is válik, ami az egész közösséget súlyosan érintené (különösen, ha euróországról lenne szó). Az európai bankok Achilles-sarka az államadósságnak való kitettség - fogalmazott a Financial Times -, a jelenlegi piaci volatilitás egyik fő oka az ezzel kapcsolatos bizonytalanság, és ezen a tesztek eredménye nem változtat, hiszen még a legrosszabb szcenárió is csak egy korlátozott adósságsokkal, vagyis az egyes országok államkötvényeinek párhuzamos leértékelődésével számol. A legszigorúbb kritikák szerint a nagyon várt teszteredmény végül több kérdést hagyott maga után, mint amennyi választ - utóbbiakat a következő napokban-hetekben kaphatják majd meg az érintettek a tőzsdéktől, illetve az egyes szereplők bizonyítványát is kiosztó bankközi piactól.
