Európa-szerte a politikai elit 48 százaléka gondolja úgy, hogy a lobbizás pozitívan járul hozzá a demokratikus folyamatok működéséhez - derült ki a Burson-Marsteller nemzetközi kommunikációs tanácsadó cég tizenöt európai ország és a brüsszeli politikai közösség részvételével készített, a politikai elit lobbizással kapcsolatos nézeteit vizsgáló felmérésének eredményéből. A felmérést ismertető tanulmány szerint azonban az egyes európai országok között óriási különbségek mutatkoznak abban, hogy az adott államban működő pártok, illetve politikai vezetők miként tekintenek a lobbizásra, és miként fogadják el azt a kormányzati döntéshozás részeként. Például Magyarországon és Olaszországban a felmérésben részt vevők 67 százaléka gondolta úgy, hogy a lobbizás jótékony hatású, ugyanakkor Lengyelországban a politikai vezetők mindössze három százaléka lát pozitívumot a lobbizásban.
A felmérésben részt vevők 64 százaléka alapkövetelménynek tartja, hogy a lobbisták érthetően ismertessék saját maguk és az általuk képviselt csoportok (iparági vagy civil szervezetek) érdekeit. A legtöbb nemzetközi és európai uniós szabályzat hivatalosan is előírja ezt a lobbistákkal szemben felállított követelményt. Ugyanakkor a felmérés eredményei ezzel kapcsolatban is országtól függően más-más képet mutatnak. Például Spanyolországban a résztvevők csupán 26 százaléka tartotta a nyíltságot alapkövetelménynek, míg ez a szám Görögországban elérte a 86 százalékot.
